Home Szociális Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a Václav Havel-díj jelöltjei között

Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a Václav Havel-díj jelöltjei között

by Tihamer
0 comments
Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a Václav Havel-díj jelöltjei között

Magyar jelölt a Václav Havel-díj döntőjében

Strasbourgban átadták a Václav Havel Emberi Jogi Díjat, amelyet idén Nasrin Sotoudeh iráni emberi jogi aktivistának ítélt oda az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a cseh Charta ’77 Alapítvány független kuratóriuma. A három döntős jelölt között ott volt Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A díj történetében először fordult elő, hogy mindhárom jelölt nő volt: egy magyar és két iráni. Ketten közülük az iráni teokratikus diktatúra ellen küzdenek – a száműzetésben élő Maszih Alinedzsád újságíró és a néhány hónapja szabadult, Iránban élő Naszrin Szotúde emberi jogi ügyvéd –, a harmadik jelölt Pardavi Márta volt.

A Václav Havel Emberi Jogi Díjat 2013 óta osztja ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. A döntőbe jutott jelöltekről és a díjazott személyéről nem a képviselők, hanem egy független jelölő bizottság dönt, amelybe a cseh Charta ’77 Alapítvány és a közgyűlés 3–3 független szakértő tagot delegál, a grémium vezetője pedig a közgyűlés elnöke.

A díjátadót a évekig bebörtönzött belarusz ellenzéki politikusnő, Marija Kalesznyikava beszéde nyitotta meg, majd a díjazottat a közgyűlés elnöke jelentette be. A strasbourgi ceremónia után szeptember 30-án Prágában, Václav Havel kilencvenedik születésnapjára emlékezve konferenciát tartanak a jelöltek és korábbi kitüntetettek részvételével.

A díjazott Nasrin Sotoudeh Iránban él, ezért nem tudott jelen lenni az ünnepi közgyűlésen. Irán egyik vezető emberi jogi ügyvédje, aki aktivistákat, újságírókat, kisebbségekhez tartozókat és kivégzéssel fenyegetett gyermekeket is képviselt. Kampányolt a kötelező hidzsábviselésre vonatkozó törvények eltörléséért és a halálbüntetés ellen is, mindezt annak ellenére, hogy többször letartóztatták, hosszú éveket töltött börtönben, és komoly személyes kockázatot vállalt. Legutóbb idén áprilisban tartóztatták le, majd májusban óvadék ellenében szabadlábra helyezték.

Pardavi Márta az ünnepi közgyűlésen maga is méltatta a győztest, őt pedig több felszólaló méltatta. Pardavi 1995-ben csatlakozott egyetemistaként a Magyar Helsinki Bizottsághoz, és azóta is ott dolgozik különböző munkakörökben. Társalapítója és vezetője a Recharging Advocacy for Rights in Europe nemzetközi programnak, amely az emberi jogvédőket segíti erősebb szervezetek és szövetségek építésében. Tagja több nemzetközi civil szervezet vezető testületének, köztük a PILnet és az International Partnership for Human Rights kuratóriumának, részt vesz az Európa Tanács civil szervezetek jogával foglalkozó szakértői tanácsában és a re:constitution program tanácsadó testületében is.

Munkáját több elismeréssel díjazták: 2018-ban a Human Rights First William D. Zabel Human Rights Award kitüntetését, 2019-ben a Civil Rights Defenders of the Year díját kapta. Ötször szerepelt a Forbes.hu legbefolyásosabb magyar nők listájának közéleti kategóriájában, és felkerült a POLITICO28 „Class of 2019” listájára is.

A harmadik jelölt Masih Alinejad, a száműzetésben élő iráni ellenzék ikonikus alakja, iráni-amerikai újságíró és női jogvédő aktivista volt. Ő indította el a „My Stealthy Freedom” kampányt a hidzsábviselést kötelezővé tevő törvények ellen, amely idővel globális mozgalommá nőtte ki magát. Társalapítója a World Liberty Kongresszusnak és az Egységben a Gender Apartheid Ellen szervezetnek, munkáját számos nemzetközi díjjal ismerték el.

A közgyűlésen felszólalt Németh Zsolt, az Európa Tanács magyar küldöttségének 2014 óta vezetője is, aki az ünnepélyes eseményen szóvá tette Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, valamint Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi jogának felfüggesztését, amit elfogadhatatlannak tartott. Gyakorlatilag rögtön azután beszélt erről, hogy a magyar parlament 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta két fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését. A Fidesz politikusa jogállamért kiáltva jelezte, szükség van a magyar helyzet folyamatos monitorozására, és politikai üldözésről beszélve azt állította, hogy az igazságszolgáltatást politikai célokra használja fel az új kormány.

You may also like

Leave a Comment