Alaptörvény-ellenesnek minősítette a Kúria ítéletét az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria egy hírportál munkatársával kapcsolatos döntését, amely sértette a sajtószabadságot – közölte a testület.
A határozat szerint az alkotmányjogi panasszal élő indítványozó egy internetes hírportál munkatársaként 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében kirgiz állampolgárnak adta ki magát, és Magyarország déli államhatáránál csatlakozott az országba érkező menekültekhez.
A menekültszerep vállalása mellett azért döntött, mert abban az időszakban az újságírók nem kaptak lehetőséget a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól arra, hogy belépjenek harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló intézményekbe, és onnan tudósítsanak.
Az ügyben eljáró bíróságok nem mérlegelték a sajtószabadság alapjogának szempontjait. Az újságíró tevékenységét a hatóságok akkor úgy értékelték, hogy munkája során közokirat-hamisítást követett el, és a hatóságot is félrevezette, ami szintén vétség. Azt pedig vitatták, hogy ilyen cselekményekre alkalmazható lenne a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény egyik speciális szabálya.
Az elsőfokú bíróság az újságírót megrovásban részesítette, amelyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény IX. cikkének (1) és (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos szempontrendszer szerint az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróságoknak értékelniük kell, hogy az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára; ezen közérdekű információk más módon megszerezhetők voltak-e; és végül, hogy az elkövetett jogsértés – figyelemmel annak társadalmi hatására is – aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e.
A Kúria döntését megsemmisítő határozatban kiemelték: az eljáró bíróságok ezeket az alkotmányos szempontokat nem juttatták érvényre. Hozzátették, hogy kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése – a fenti szempontrendszer figyelembevételével –, hogy az indítványozó büntetőjogi felelőssége megállapítható-e az ügyben.
Az ügy alkotmánybíró előadója Czine Ágnes volt, a határozathoz Handó Tünde különvéleményt fűzött.
