Az ukrán sokszínűség hanyatlása
Fedinec Csilla hangsúlyozta, hogy a háború sokkja következtében egyre inkább eltűnik az ukrán nép jellemző sokszínűsége. A 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a kérdések, mint hogy hogyan válhatnak katonák költőkké, és vajon olvas-e még bárki Dosztojevszkijt, új fényben tűntek fel. Julia Pajevszka, az Ukrán Nemzeti Gárda tisztje elmondta, hogyan vált ő maga költővé a fronton. A háború kitörése óta katonaorvosként tevékenykedő Pajevszkát orosz katonák ejtették fogságba, és a fogság alatt átélte mindazt, ami a háború poklát jelenti. Versei, amelyek nemrég kötetbe kerültek, most bestsellerként élik életüket Ukrajnában.
A múzsák csendje és a háború hatása
A „Háborúban hallgatnak a múzsák” latin szólás különös értelmet nyer a jelenlegi ukrán kulturális színtéren, ahol a film, színház és irodalom újra és újra felkavarják a közönséget, még ha a történetek gyakran tragikusak is. Pajevszka alkotásaival, melyeket cellája falára vésve hozott létre, újraértelmezi a költészet szerepét háborús környezetben. A költészet számára nemcsak terápia, hanem egyfajta válasz a lét kérdéseire is.
Ukrajna nemzettudata a háború árnyékában
Fedinec Csilla új kötete, amely az ukrán nacionalizmus, kisebbségek és etnopolitika kérdéseit vizsgálja, rávilágít arra, hogy a háború nemcsak a jelenlegi konfliktusra van hatással, hanem a regionális identitások formálódására is. A kárpátaljai magyar közösségen belül is felvetődnek ellentmondások: a közszolgálati adásokat nézők gyakran az elferdített narratívákat hajlamosak elfogadni, míg mások tisztában vannak a valós helyzettel és a saját érdekeikkel.
Dosztojevszkij nemzedéke és a mély lélekvizsgálat
A Dosztojevszkij-jelenség kapcsán Goretity József irodalomtörténész felvetette, hogy vajon halhatatlan-e az orosz író. Pavel Fokin érvelése szerint Dosztojevszkij művei még ma is relevánsak, hiszen a lélek mélységeit és az emberi titkokat tárják fel. Horváth Géza pedig emlékeztetett arra, hogy miként hatott a fiatal olvasókra a Bűn és bűnhődés, mely a lélek titkait célozta meg.
Az ember titka és a keresés folyamata
Dosztojevszkij írásaiban az olvasó nem csupán passzív befogadó, hanem aktív résztvevő a felfedezésben. Az író abban a szerepben helyezi az olvasót, hogy közösen válaszokat keresnek a bonyolult kérdésekre, és éppen ez az interakció adja meg a művek különlegességét. Az olvasók számára Dosztojevszkij nem csupán tanító, hanem társ a lélek kutatásában.
Han Kang új regénye és a történelmi traumák
Szombaton Han Kang, a friss irodalmi Nobel-díjas dél-koreai szerző mutatta be új regényét a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A Nem válunk szét című mű az 1947-1954 közötti csedzsui mészárlást idézi meg, amely a Dél-Korea történetének legsúlyosabb és legelhallgatottabb eseményei közé tartozik. A regény középpontjában egy írónő áll, akinek története szembesít bennünket a múlt fájdalmával és annak elhallgatott következményeivel. Han Kang prózájának töredezettsége pedig visszaadja a teljes igazság feltárhatatlanságát.
A művészet mint ellenállás
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nem csupán könyvek bemutatójának helyszíne, hanem a társadalmi és politikai diskurzus színtere is. A résztvevő szerzők és előadók hangot adnak a békére és a megértésre irányuló törekvésüknek, továbbá a művészet szerepét hangsúlyozzák az autoriter rendszerek elleni küzdelemben. Az irodalom nem csupán szórakoztató műfaj, hanem hatékony eszköz a társadalmi igazságtalanságok elleni fellépéshez is.
Forrás: nepszava.hu/3296947_bortoncellakban-sem-hallgatnak-a-muzsak
