Orbán Viktor véleménye az orosz vagyonnal kapcsolatos EU-kezdeményezésekről
Brüsszelben tartózkodva Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a befagyasztott orosz vagyon ügye „halott”. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy az a javaslat, miszerint az egyik háborúzó fél lefoglalt vagyonát elvonják, és átadják a másik félnek, lényegében hadüzenetként értékelhető. Az EU-csúcson kifejtette, hogy a blokkoló kisebbség már elegendő szövetséges országot tudhat maga mögött ahhoz, hogy megakadályozza a javasolt intézkedések elfogadását.
Orbán szerint a jövőben sem valószínű, hogy a kérdésre többségi válasz születne, bár lehetnek utóvédharcok. Úgy véli, a jelenlegi helyzetben újra kell gondolni a befagyasztott orosz vagyon körüli diskurzust. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a „meghalt befagyasztott vagyon helyett” új javaslatok várhatóak, de arra nem lát garanciát, hogy azokat támogatni tudná.
A közös uniós hitelfelvétel kérdése
Orbán Viktor a közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban is nyilatkozott. Kijelentette, hogy parlamenti felhatalmazás nélkül nem tud támogatni olyan hitelfelvételt, amely Magyarország számára pénzügyi kötelezettséget jelent. Rámutatott, hogy nem hiszi, hogy a jövőben bármely magyar miniszterelnök ilyen felhatalmazást kaphatna a parlamenttől, hiszen a közös hitelből történő ukrajnai finanszírozás nem járható út.
Hangsúlyozta, hogy a béke érdekében kell dolgozni, nem a háború finanszírozására, így nem szeretné, ha az Európai Unió háborúban lenne. Orbán Viktor az Európai Parlament legutóbbi döntésével kapcsolatban kifejtette, hogy jogszerűtlen az a határozat, amely megtiltja az orosz gáz és olaj használatát az összes uniós tagállam számára.
Európai Unió és a magyar érdekek
A magyar miniszterelnök a Fidesz-KDNP képviselőinek támogatását emelte ki, akik szerinte harcoltak Magyarország érdekeiért az uniós döntésekkel kapcsolatban. Kifejezte, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben Magyarországnak kívül kell maradnia ebben a konfliktusban, ahelyett, hogy beavatkozna. Végül hangsúlyozta, hogy a jövőbeli döntések során elsődleges szempont az ország érdekeinek védelme kell, hogy legyen.
