NER-sirató: A Gazdasági Versenyhivatal és a közbeszerzések sorsa
A Financial Times nemrég kezdett sorozatot közölni, amely a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) elmúlt 16 évét vizsgálja, kiemelve Orbán Viktor családjának, barátainak és üzleti köreinek gazdagodását. E sorozat harmadik cikkében a közbeszerzéseket elemzik, élénk fényt vetve arra, hogy a NER számára kialakult cégek miként szerzik meg a közpénzeket. Az eredmények valóban aggasztóak: a lap megjegyzi, hogy míg 2010 előtt az érintett vállalkozók számára a közbeszerzésekből származó nyereség csupán 1 százalék volt, addig 2010-2025 között 28 milliárd eurót nyertek el állami pályázatokon.
Ez a jelenség a nyugati üzleti világban sokkoló, holott a Transparency International már korábban figyelmeztetett hasonló tendenciákra. A Financial Times írásai, amelyeket NER-búcsúztatónak is tekinthetünk, azt sugallják, hogy a rendszer még mindig itt maradhat, és továbbra is kockázatokat jelent az ország gazdaságára nézve. Az írások hangsúlyozzák, hogy a közbeszerzések terén a verseny gyakorlatilag megszűnt, mivel a legnagyobb építési vállalkozások mind NER-hez köthető milliárdosok kezében összpontosulnak.
A Gazdasági Versenyhivatal szerepe ebben a folyamatban megkerülhetetlen. A Fidesz által irányított hivatal felelős a piac szisztematikus torzulásáért, hiszen a hatóság fő célja nem a verseny támogatása, hanem a NER érdekeinek védelme lehet. Az elkövetkező időszakban, a választások után, ha a jelenlegi kormány továbbra is hatalmon marad, nem valószínű, hogy új szereplők jelennek meg a piacon. A külföldi befektetők számára ugyanis kockázatos és költséges visszajönni a magyar piacra, a hazai milliárdosok pedig valószínűleg nem fognak NER-en kívüli cégeket alapítani.
2026 májusát követően még mindig a nemzetközi porondon bizonyítottan versenyképtelen NER-cégekkel kell szembenéznünk. A közszolgáltatások minősége továbbra is gyenge és minimális verseny jellemzi, így előre látható, hogy drágán jutunk majd a szolgáltatásokhoz, legyen szó akár gyermekétkeztetésről, akár kórházi takarításról. Kérdés, hogy lesz-e elegendő politikai akarat a kormányváltásra, amely lehetővé tenné a versenyellenes NER-hátterű vállalatok darabokra szedését és a verseny élénkítését.
A XII. kerület példája nyújt némi reménysugarat arra, hogy a jól megtervezett közbeszerzések révén jelentős megtakarításokat lehet elérni, akár 30-50%-os csökkentéssel is. Az elkövetkező időszak kihívásai azonban nem lesznek könnyűek. Április 12-e csupán a folyamat első lépése, és a valódi munka csak ezután kezdődik. Készüljünk fel a nehézségekre, mert az út, amely a megújulás felé vezet, bonyolult és során nem várható fáklyás menet.
