Nagyot zuhant az infláció, de még mindig emelkednek az árak
Áprilisban az infláció 4,2 százalékra csökkent az előző havi 4,7 százalékról – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár az üzemanyagárak csökkenése és az árrés-stopok valamelyest enyhítettek a gazdasági helyzeten, az inflációs nyomás továbbra is érezhető. A maginfláció 5 százalékos mértéke világosan mutatja, hogy a gazdasági alapfolyamatok még nem billentek át a nyugalom állapotába.
A KSH szerint egy év alatt az árak 4,2 százalékkal emelkedtek, de az infláció apróbb lassulása sem jelent valódi megkönnyebbülést, mivel az árak emelkedése továbbra is sok energiát követel a háztartások pénztárcájától.
Az inflációs görbében rejlő összefüggések
Az élelmiszerárak terén 5,4 százalékos drágulás történt, amelyen belül egyes termékek áremelkedése egészen drámai: a tojás ára például 26,9 százalékkal, a liszté 23,7 százalékkal, míg a csokoládé és a kakaó árai 20 százalékkal növekedtek. Az alaptermékek drágulása a fogyasztók napi szintű költekezésére is minek után nyomást helyez.
A szolgáltatások árai sem maradtak stabilak: itt 7 százalékos emelkedést regisztráltak. A postai szolgáltatások 11,3 százalékkal, a lakbérek pedig 11 százalékkal drágultak. Az infláció alapvetően a mindennapi élet majdnem minden szegmensét érinti, ezzel tovább terhelve a fogyasztókat.
Árrés-stopok vagy gazdasági kontroll?
Az árrés-stopok bevezetése egyesek szerint rövid távú enyhülést hozott az árak mérséklésében. Az élelmiszer-kiskereskedelemben például áprilisra tovább lassult az áremelkedés üteme, miután a kormány márciusban az árrések maximalizálásáról hozott rendeletet. Ugyanakkor ez a mesterséges beavatkozás rendkívül összetett kérdéseket vet fel, hiszen a gazdasági folyamatok természetes alakulásának akadályozása olyan negatív következményekhez vezethet, amelyeket utólag már nehéz visszafordítani.
Nyugdíjak és infláció: kiegyensúlyozatlan viszony
Szembetűnő, hogy a nyugdíjas fogyasztói árindex 4,2 százalékra csökkent, amely még mindig jóval meghaladja a januári 3,2 százalékos nyugdíjemelés mértékét. Ez is világosan tükrözi a társadalom legérzékenyebb rétegeire nehezedő folyamatos gazdasági nyomást.
A választások után inflációs visszacsapás várható
A kormányzati árkorlátozó intézkedések hatása május végéig van érvényben, és egyes elemzők szerint ezek kimondottan a politikai előnyök érdekében lettek meghosszabbítva. Az azonban egyértelmű, hogy ezek az intézkedések mesterségesen fojtják el az inflációt, így hosszabb távon elkerülhetetlen lesz egy inflációs ugrás.
Ez a mesterséges árleszorítás például már a telekommunikációs és biztosítási szektort, sőt, immáron a higiéniai termékeket is elérte. Az ilyen típusú beavatkozások szakértők szerint az inflációs várakozásokat is felkorbácsolják, ami a monetáris politika alakítását jelentősen megnehezíti. Ahogy Varga Mihály, az MNB elnöke is megjegyezte: „Az infláció papíron csökken, de a gazdasági realitások tükrében a valódi nyomás továbbra is érzékelhető.”
A gazdasági tervezés megkérdőjelezhető árnyalatai
A jegybank elnöksége alatt tett intézkedések, például Matolcsy György legújabb alapítványának létrehozása rendkívül erős kritikát váltott ki. Az infláció és a gazdasági kontroll politikai eszközként való alkalmazása tovább árnyalja a helyzetet, miközben a közvélemény várakozásai is folyamatosan változnak.
A járműüzemanyagok árcsökkenése 7,1 százalékot mutat, de még ez sem enyhíti a háztartások terheit hosszabb távon. Az infláció elleni küzdelem olyan, mint egy véget nem érő csata: bár vannak győzelemre utaló jelek, a végső siker egyszerűen nem kézzelfogható.
Forrás: nepszava.hu/3279046_nagyot-esett-az-inflacio-de-meg-igy-is-nottek-az-arak
