A jegybanktörvény módosításának rejtélyes körülményei
A Fidesz felülírná a jegybanktörvényt, szorosabb kontrollt biztosítva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésében. A módosító javaslat nem egyértelmű eredetű, de a Gazdasági Bizottság előterjesztéseként kerül a parlament elé. Az ellenzék már az eljárás átláthatatlanságát is bírája, hiszen mindössze két órával az ülés előtt kapták kézhez a javaslatot.
Dávid Ferenc, DK-s képviselő szervezett tiltakozással reagált, nem vett részt a vitában, míg Csárdi Antal független képviselő a kormányzati előterjesztést kifogásolta, amely nem ment végig a társadalmi vita szokásos útján. A javaslatot a kormány előzetesen már megvitatta és támogatta, amivel tovább árnyalta annak valódi eredetét. Az MNB közleményében üdvözölte a tervezetet.
Módosítási célok és következmények
A változtatás két elemi irányt követ: egyrészt az MNB jövőbeli vagyonkezelő alapítványok alapítására vonatkozó tilalma, másrészt a jegybank alelnökeinek számának háromról négyre, a Monetáris Tanács (MT) tagjainak számának kilencről tizenegyre történő növelése.
A Monetáris Tanács létszámnövelésének indoklása a jegybank szakmai működésének javítása. Ha ez a javaslat átmegy, Orbán Viktor még idén két új alelnököt nevezhet ki, akik hat évig töltenék be pozíciójukat, akár a következő kormánypárttól függetlenül. A javaslat ezzel hosszú éveken át garantálhatná a Fidesz dominanciáját az MNB-ben és az MT-ben.
A PADME Alapítvány problémája
A módosítás nem vonatkozik a Matolcsy-érában létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványra. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi jelentése szerint az alapítvány több száz milliárd forintos vagyonvesztést szenvedett el hibás befektetési döntésekkel és korrupciógyanús esetekkel. Ennek ellenére a törvénymódosítás csupán a jövőbeli alapításokat tiltja, a már meglévő alapítványok felszámolására vagy további szigorítására nem tér ki.
A PADME Alapítvány több százmilliárdos vagyonának egy része svájci és lengyel ingatlankezelő cégekben van, amelyek vagyonának megfelelő kezelése visszahozhatna egyes összegeket, de a teljes vagyonvesztés veszélye továbbra is fennáll. Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint az alapítvány megszüntetése a jelenlegi szabályozás mentén szinte lehetetlen, mivel nem teljesülnek a megszűnés feltételei.
Hosszú távú pozíciók bebetonozása
Varga Mihály márciusban került az MNB elnöki székébe, Kurali Zoltán pedig áprilisban lett alelnök. A jelenlegi törvényjavaslat elfogadása esetén az új kinevezések hat éve átívelnének a 2026-os választáson, biztosítva a kormány folyamatos jelenlétét az intézményben. Az MT létszámának bővítése további befolyást adna a Fidesz számára.
Miközben a javaslat kétségtelenül hosszú távú stratégiai célokat szolgál, számos kérdést vet fel az átláthatóság és a társadalmi egyeztetés elmaradása miatt, különösen az MNB múltbéli ügyei és az alapítványi gazdálkodás botrányai fényében.
Forrás: nepszava.hu/3279508_fidesz-jegybanktorveny-modosito-javaslat-mnb-pozicio
