Hatalmas csökkenés a sajtóba vetett bizalomban
A legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei riasztó képet festenek Magyarország sajtómegbízhatóságáról. Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet felmérése szerint a megkérdezettek csupán 22%-a találja a médiát megbízhatónak. Az előző évhez képest ez a szám csökkent, míg a nemzetközi átlag 40% körüli értéken mozog.
Nemzetközi összevetés
A kutatás során 48 különböző ország médiafogyasztási szokásait vizsgálták, ahol Magyarország a legrosszabb pozíciót foglalja el Görögországgal együtt. Finnországban viszont a lakosság 67%-a bízik a médiában, a környező országok közül pedig Ausztriában 43%, Horvátországban 36%, míg Romániában csak 26% mondta azt, hogy megbízik a hírekben.
A közmédia megítélése
Hazánkban a közmédiába vetett bizalom még ennél is aggasztóbb. Csak 23% bízik az állami médiában, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a korábbi 30%-os arányhoz képest egy 7%-os visszaesést könyvelhetünk el. A skandináv országok lakói ezzel szemben több mint 80%-os bizalommal vannak a közszolgálati sajtó iránt.
Általános médiahelyzet Magyarországon
Az összes vizsgált sajtóorgánum közül egyetlen sem ért el 50%-os megbízhatósági szintet. Az RTL viseli a legmagasabb mértéket 47%-kal, míg a HVG és a Telex az elért értékek 44% és 43% körül mozognak. A bulvárlapok, mint a Blikk, viszont mindössze 17%-os bizalmat tudnak csak felmutatni.
Társadalmi elégedetlenség
A sajtómegbízhatóság csökkenését legvalószínűbb, hogy a társadalmi elégedetlenség növekedése okozza. Az Orbán-kormány másfél évtizedes működése alatt megfigyelhető a folyamatos hanyatlás, amelyet a közvéleményi adatok is tükröznek.
Online hírevásárlás Magyarországon
A felmérés másik érdekes aspektusa, hogy Magyarországon az online hírszolgáltatásért igazán kevesen hajlandók fizetni; mindössze 8% a fizetős szolgáltatást igénybe vevők száma. Ez a szám szinte a legrosszabb az európai országok között.
Félrevezető információk problémája
Magyarországon a válaszadók több mint 30%-a azonosította a hírportálokat jelentős fenyegetésként a félrevezető információk szempontjából, ezzel a második legmagasabb arányt mutatva az európai országok között. Ezzel szemben a közösségi médiát csupán 70%-os arányban tekintik fenyegetésnek, amely szintén aggasztó szám.
Információellenőrzési szokások
Ami még inkább szembetűnő, az az, hogy Magyarországon a legkevesebben hajlandók hivatalos forrásokat felkeresni gyanús információk esetén. Csak 19% nyilatkozott úgy, hogy keresne egy kormányzati honlapot az információk hitelesítése érdekében, ami jól alátámasztja a közbizalom hiányát.
Összességében megállapítható, hogy a magyar média helyzete kritikusan rossz, a közemberek bizalma a hírmédia iránt drasztikusan csökken. E helyzet kezelésére sürgető szükség lenne, hiszen a társadalom informáltsága és a demokratikus működés szempontjából ez elengedhetetlen lépés lenne.
Forrás: nepszava.hu/3288227_media-bizalom-romlas-magyarorszag
