A POLITIKAI ELHIVATOTTSÁG HIÁNYA
Az utóbbi időszakban egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy Magyar Péter nem érzi sürgetőnek a választási törvény módosítását. A tavaszi interjúja alapján az új Alkotmány gondolata sem mozgatja meg különösebben, szimplán megjegyezve, hogy ennek hiányában sem csökkenne a politikai visszaélések száma. Érdemes lenne átgondolni, milyen jogi kereteket és lehetőségeket biztosítana egy valódi Alkotmány a közjavak védelme érdekében.
A TISZA PÁRT ELLENÁLLÁSA
A Tisza Párt elnöke rávilágít arra, hogy az új alkotmány elfogadása nem csupán egy lépés a politikai játszmában, hanem egy hosszabb folyamat része, amelyet talán két különböző országgyűlés kellene, hogy ratifikáljon, avagy népszavazás is megerősítheti. Az elképzelés lényege, hogy a Fidesz-közeli tisztségviselők távolítsák el a rendszerből, amennyiben jogszerűtlenül kapták meg a mandátumaikat.
AZ ALAPTÖRVÉNY JOGI KÉRDÉSEI
Fontos kiemelni, hogy ha a tisztségviselők jogszerűen kapták meg pozícióikat, akkor alkotmánymódosítással sem lehet őket eltávolítani. Ez jogbiztonsági problémákat vet fel, mivel az alkotmányos jogállam elveivel ellentétes az a megközelítés, amely személyre szabott jogalkotást engedne meg. Az Alaptörvény állandósítása pedig a jogállam totális tagadását jelentené.
KÉRDÉSEK AZ ALKOTMÁNYOZÁS HELYZETE
Elgondolkodtató, hogy két egymást követő parlament képes-e ugyanazt az alkotmányt megszavazni, és mi történik, ha a két országgyűlés eltérő véleményen van? Ez a helyzet alapjaiban kérdőjelezheti meg az országgyűlés jogalkotói hatáskörét és autonómiáját. A jogi szempontból való alkotás helyénvalóságát nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen korlátozná az érvényes politikai döntéseket.
NEPOPULIZMUS ÉS POLITIKAI CSATÁROZÁS
Felmerül a kérdés, hogy milyen értelmes alkotmányjogi alapon lehetne különbséget tenni a parlamentek között. Ki határozná meg, hogy az egyik országgyűlés miért alkothat, míg a másik nem? Az alkotmány népszavazással való megerősítése pusztán formális lenne, hiszen a laikus társadalom nem lenne képes megbízható véleményt formálni egy jogilag bonyolult dokumentumról, amelyet politikai csatározásoknak tennének ki.
A JOGI NORMÁK ÉS A NÉPSZAVAZÁS HATÁROZATLAANSÁGA
A népszavazások tapasztalatai alapján a társadalom nagy része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel az alkotmány tartalmát illetően, ezért a részvételi arány alacsony lenne. Események történtek már, amikor a választási bizottság nem engedte meg a szavazást, mivel az kérdésformázása nem volt egyértelmű. Ez a jelenség tovább árnyalja a képet, miszerint nem várható el a választóktól, hogy átfogóan és felelősen dönthessenek egy új alkotmányról.
KINTEKINTÉS A JOGI JÖVŐRE
Ha a népszavazás során meg is történne az alkotmány elfogadása, az országgyűlés nem tudná a schémát módosítani a népakarat figyelembevételével. A jogrendben rejlő problémák miatt a választható opciók folyamatosan korlátozottak lennének, hiszen minden egyes alkotmánymódosításhoz népszavazást kellene tartani a jövőben. A korábbi alkotmányok szerint a módosítás nem lehetett népszavazás tárgya, így ez a helyzet a jövőbeli jogalkotókat is komoly kihívások elé állítaná.
Mindezek fényében hangsúlyozható a szükségessége annak, hogy a politikai elit felelősen közelítse meg az alkotmányozás kérdését, elkerülve a populista megközelítéseket, amelyek csupán ideig-óráig „oldják meg” a mélyen gyökerező problémákat.
Forrás: nepszava.hu/3297114_a-ketharmad-csak-alkotmanyozzon
