Orbán Viktor szavai és a valóság ütközése
Orbán Viktor a közelmúltban Washington felé tartva nyilatkozott az Indexnek, ahol azt állította, hogy „Amerikának nem lehet érdeke olyan döntést hozni, ami tönkretesz bennünket. Ez nem üzleti kérdés a számunkra, hanem élet-halál kérdés.” Megállapításának súlyát hangsúlyozta azzal, hogy „egy barát élet-halál kérdésből nem csinál üzletet”. Mindazonáltal a valós tények egészen más képet festenek: az orosz olaj vásárlása nem tűnik élet-halál kérdésnek Magyarország számára. A világpiacon bőven található elegendő kőolaj, amelyet a horvátországi csővezetéken át be lehet juttatni az országba. Ha technikai nehézségek merülnek fel, azokat orvosolni lehet, és ha az ár valamivel magasabb is, a költségvetés nem omlik össze emiatt.
Orbán hatalma szempontjából persze elképzelhető, hogy az orosz kapcsolatok megőrzése élet-halál kérdést jelent, ám ezt csak ő tudhatja biztosan. Az amerikai szövetségesek pedig üzleti és politikai szempontból reagálnak a helyzetre, ahogyan azt az érdekviszonyok diktálják.
A háborúhoz való viszonyulás
A kormányfő Washingtonban, a magyar-amerikai csúcs előtt a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy „mindenki azon dolgozik, hogy Magyarországot belenyomják ebbe a háborúba, Magyarország is adjon fegyvereket, ha kell, adjon majd katonákat, és adja oda a pénzét Ukrajnának.” Ez a kijelentés azonban nem állja meg a helyét, hiszen Európában, beleértve Ukrajnát is, senki sem törekszik arra, hogy Magyarország katonákat vagy fegyvereket küldjön a háborúba. Az ukrán hadseregnek nem is lenne szüksége magyar fegyverekre, a pénzügyi támogatást pedig az Európai Unió biztosítja, nem Magyarország. Kormányunk hős vezetője, aki állítólag mindentől megvéd minket, éppen a nem létező fenyegetésektől óv minket.
Az adatkezelési botrány
Továbbá Orbán a Tisza párti adatbázis nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban is tett kijelentéseket, mondván, hogy „egy adatgazda alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a rábízott adatokat megfelelő körülmények között kezelje”. Ám eddig még bármilyen vizsgálat megállapítása várat magára, így nem tudhatjuk, vajon az adatgazda hibázott-e vagy esetleg informatikai támadás áldozatul esett, mint már korábban a magyar külügyminisztérium. Az is kétségtelen, hogy az, hogy egy ellenzéki pártról van szó, rendkívül fontos, hiszen mivel a kormány éppen ezt a pártot támadhatja a vélt alkalmatlanság vádjával.
Szijjártó Péter nyilatkozata
Szijjártó Péter külügyminiszter a Tisza Párt adatbázisával kapcsolatosan azt mondta, hogy „ami történt, az a modern magyar politikatörténet egyik legnagyobb botránya”. Ezzel szemben megállapítható, hogy Szijjártó kijelentései nemcsak eltúlzottak, hanem nem is tükrözik a valóságot. Ha a Tisza applikációját valóban ukránok készítették, akkor a nyilvánosságra hozás értelmetlen lenne, hiszen az adatbázis már amúgy is az ő birtokukban volt. Továbbá ezzel csak újabb fegyvert adtak a Fidesz kezébe a politikai rivalizálásban. Felmerül a kérdés: vajon Orbán tényleg titkos megállapodást kötött az ukrán riválisaival?
A fentebb említett események és nyilatkozatok fényében nyilvánvaló, hogy a kormányzat kommunikációja egyre inkább távolodik a valóságtól. Az ideológiai harc, a manipuláció és az adatok feletti uralom harca mind új dimenziót ad a politikai diskurzusnak Magyarországon.
Forrás: nepszava.hu/3300690_az-elet-halal-hete
