A Libanoni Cédrus Csodája
Hogyan alakulhat át a semmiből libanoni cédrus néhány perc leforgása alatt? A válasz egyszerű: egy csepp szerencse, egy szikra kíváncsiság, és egy véletlen találkozás elegendő ahhoz, hogy rábukkanjunk a Csontváry-Kosztka Tivadar által festett „Magányos cédrusra”, vagy az idén százéves Nagy László „VISELED SEBEDET VÉRDÚS/LIBÁNUSFA LIBANONI CÉDRUS” című művére. Itt az ősz, a kirándulások időszaka, amit érdemes hetente-kéthetente megélni az egészség és a belső béke érdekében. Éppen ezért indultunk el a II. kerületi Hűvösvölgybe, hogy felfedezzük az erdő csodáit.
Egy elágazáshoz érve, a Kondor úton, egy monumentális épület mellett haladva, kíváncsian utánanéztem, kinek a tulajdona lehetett ez a látványos kompozíció. A következő pillanatban azonban Magyarország egyik legimpozánsabb libanoni cédrusa bukkant fel előttem. Innentől kezdve az épület már nem is érdekelt: az izgalom fuvarozott minket a cédrus irányába.
Hamarosan megtaláltuk ezt a csodálatos fát a Kondor út 5-7. szám alatt. Az utcanév Kondor Béla festőművész nevét idézte fel bennem, aki misztikus világot teremtett, és akinek a művészetétől nem állhatott messze ez a cédrus. Vajon tudott-e a fáról, ahogyan Babits Mihály is említette, hogy „a szentek, a költők és a bölcsek lombunk zúgását lesni jönnek”?
A kerítéssel körbevett fa annyira impozáns volt, hogy könnyek szöktek a szemembe, mint amikor az ember egy olyan, érzékeinken túli műalkotás közelébe kerül, amely megrendítő. Az érzés a Szépművészeti Múzeumban látott William Blake-kiállítás előtti csodálatra emlékeztetett. A libanoni cédrus egy mitikus teremtett természeti csoda.
Rögtön egy klasszikus legendába botlottam a cédrusról: egy ideig rebesgették, hogy nem akárki, színésznőnk, Fedák Sári ültette. Az viszont cáfolja ezt a feltételezést, hogy nem a Kondor úton állt a villája. Jelenlegi tudásunk szerint a tizenkilencedik században a környék nevezetességei között említik azt az A Szépkilátás nevű fogadót, ahonnan a fát ültethették, örömet szerezve ezzel mindenkinek – bogaraknak, madaraknak, sőt Henry David Thoreau kóborló szellemének akinek szintén jólesett itt bolyongani.
A legidősebb libanoni cédrus Alcsúton, az Arborétumban található, körülbelül kétszáz éves, ezt követi egy soproni példány, majd csak ezután a Kondor úti csoda. Ott tartózkodásunk alatt egy kisebb csapat (4-5 fő) közelítette meg lelkesen a fát: körbejárták, tapogatták, nekidőltek, sokféle szögből fotózták, mintha egy szent kő közelébe érkeztek volna. Vallásos áhítat kerítette hatalmába őket. Miután távoztak, mi is hasonlóképpen kezdtük felfedezni a körülbelül 130-150 éves libanoni cédrust: körbejártuk, tapogattuk, egy szent hely reverenciájával közelítettünk hozzá.
Október elején érkezett a hír, hogy nem lehet közvetlen közelről szemügyre venni a cédrust, mivel a szakértők megállapították, hogy a törzs közelében talajtömörödés lépett fel, ami káros hatással van a fára. Az érintettek remélik, hogy ez az óvintézkedés megakadályozza az állapot romlását. A libanoni cédrus a kerítésen kívülről is gyönyörűen látható, és a közeli padokon ülve is élvezhetjük a látványát.
Azóta, mint a cédrusok eltökélt híve, megtudtam, hogy a XI. kerületi Gárdonyi téren található egy másik cédrus is, amely kisebb ugyan, de a Bartók Béla út 36-38. szám alatt műtermet bérlő Csontváry Kosztka Tivadar gyógyszerész és festőművész emlékére ültették. Ez a cédrus még inkább szimbolizálja a világ szépségét.
Forrás: nepszava.hu/3300946_a-gyogyszeresz-faja
