Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója Brüsszelben
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, kedden este Brüsszelbe indult, hogy részt vegyen az Európai Unió szerdán kezdődő csúcstalálkozóján. Az út során Orbán kíséretében a kormánypropaganda legfőbb alakjai is ott voltak, köztük Deák Dániel, a Megafon munkatársa, aki folyamatosan tájékoztatta a közvéleményt az eseményekről. A találkozó központi témája a befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatos kérdések voltak, amelyek az EU-tagállamok közötti feszültségeket tükrözik.
Putyin válasza Orbánnak az orosz vagyon ügyében
Orbán Viktor levélben érdeklődött Vlagyimir Putyintól, hogy milyen válaszlépések várhatóak az orosz állami eszközök engedélyezésével kapcsolatban, amennyiben az EU hozzányúl a befagyasztott orosz vagyonhoz. Putyin válaszában hangsúlyozta, hogy az orosz kormány erőteljes lépéseket fontolgat a kérdés kapcsán, ugyanakkor figyelembe fogják venni, hogy a tagállamok hogyan szavaznak a csúcstalálkozón. Orbán Viktorái világossá tette, hogy ő személy szerint nem támogatja a lépést, mivel az újabb eszkalációt eredményezhet.
Szövetségesek keresése a magyar kormány részéről
Orbán Viktor a repülőgépen tett bejelentésekben kiemelte, hogy Magyarország jelenleg azon országok szövetségét kívánja megteremteni, akik egyetértenek az orosz vagyon kisajátítása ellen és úgy vélik, hogy ez egy nyílt hadüzenetet jelent. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz vagyon sorsa megbeszélésének előfeltétele a tagállamok egyhangú döntése, és aggályait fejezte ki egy esetleges jogsértéssel kapcsolatban, amely lehetővé tenné a kérdés kétharmados többséggel történő elbírálását.
Az eszkaláció kockázatai
Orbán Viktor szavaiból kitűnik, hogy belekerültünk egy olyan helyzetbe, ahol a feszültségek új szintet ölthetnek, ami különösen érzékeny a nemzetközi politikai színtéren. A lengyel külügyminiszter nemrégiben megjegyezte, hogy Orbán kiérdemelte a Lenin-rendet, ami újabb jele a diplomáciai feszültségeknek az EU-n belül. Különösen figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor ezúttal nem tudja megvétózni Oroszországgal szemben hozott szankciókat, mivel a rendezett jogi keretek már egyértelműen korlátozzák a vétójogát.
A magyar elnökség alatt tehát az orosz-ukrán konfliktus további eszkalációja várható, egyre bonyolultabbá téve Magyarország helyzetét az EU-n belül az alakuló szövetségek és a közpolitikai döntések terén.
