Áder János: A közvagyon gyarapodásának fontossága
Áder János, a volt köztársasági elnök, Szegeden, a Digitális Polgári Körök által rendezett „háborúellenes gyűlésen” beszélt a közvagyon gyarapodásáról és a közpénzek szerepéről Magyarország történetében. Szerinte az elmúlt 15 év során olyan mértékű növekedést láthattunk a közvagyonban, amely csak az 1867-es kiegyezés után volt példa nélkülálló.
A politikai diskurzusban elmondása szerint az ellenzékiek azt kérdezik: „hol a pénz?”, míg a középen állók a közvagyon gyarapodásáról érdeklődnek, a patrióták pedig arra kíváncsiak, mire lehetnek büszkék. Áder megjegyezte, hogy sokan úgy vélik, „mindent elloptak”, és a balliberális média erre a kérdésre éles kritikát fogalmaz meg. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: tárgyilagosan, minden felesleges emocionális töltet nélkül vizsgáljuk meg a közvagyon állapotát.
A közvagyon gyarapodásának tényei
A volt köztársasági elnök konkrét adatokat sorolt fel, amelyeket a közvagyon gyarapodásának bizonyítékaként említett:
- 2010-ben 1727 kilométer gyorsforgalmi út létezett, mára ez a szám 2593-ra nőtt, lehetővé téve, hogy Zalaegerszeg városa kivételével minden megyeszékhely elérhető gyorsforgalmi úton.
- Az elmúlt másfél évtized során a figyelmet a másod- és harmadrendű utak fejlesztésére is fordították, 4000 kilométer mellékút épült vagy újult meg.
- Bár több kórház felújítása még hátra van, 15 év alatt 91 egészségügyi intézmény megépítése és fejlesztése történt, a Magyar Falu program keretén belül pedig 625 orvosi rendelőt újítottak fel.
- A bölcsődei férőhelyek száma több mint megduplázódott, és Budapesten három új egyetemi campus is épült.
- A Várkert Bazár, valamint a Városliget megújult, bár az utóbbi esetében a Ligetvédők védelme alatt álló „patkánytanya” miatt viták merültek fel.
- A Rákóczi-kastély felújítása állami finanszírozású volt, de számos más fontos építkezés is megvalósult, mint a Mátyás-templom és az Esztergomi Bazilika rekonstrukciója.
- A világversenyek rendezésére alkalmas sportaréna létrehozása is a közvagyon növelését szolgálta.
- 2021-ben megnyílt a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum, ami öt ország együttműködésén alapul, és egyedülálló a világon.
- Magyarország aranytartaléka három tonnáról 110 tonnára nőtt, ami összehasonlítható azzal, mintha 2010-ben valakinek a számláján hárommillió forint lett volna, majd ez 110 millióra emelkedett volna.
A következő beszédtémája Csongrád-Csanád megye volt, ahol az M43-as autópálya és a Móra Ferenc híd megépítéséről, valamint az új infektológiai központról és a gyermekklinika bővítéséről is említést tett.
Összefoglalva, Áder János hangsúlyozta, hogy a „hol a pénz?” kérdésére van és kell is válaszolni, hiszen rengeteg bizonyíték van arra, hogy az elmúlt 15 évben a közvagyon gyarapodott. Szerinte a patrióták jogosan lehetnek büszkék az elért eredményekre.
A háborúval kapcsolatos megjegyzéseiben Áder arra figyelmeztetett, hogy a háborúk félelmetes következményekkel járnak, és a jövő békés gyarapodása érdekében fontos a háborúra vonatkozó naiv elképzelések elvetése. A múlt borzalmait idézve hangsúlyozta, hogy minden józanul gondolkodó ember számára világos kell hogy legyen, hogy a háborúszás komoly veszélyt rejt magában.
A haza mindenek felett – zárta beszédét Áder János.
Forrás: nepszava.hu/3305783_digitalis-polgari-korok-gyules-ader-janos-elmult-15-ev
