Orbán Viktor: Magyarország egy hanyatló Európai Unió része
Karácsonyi időszakra is jutott háborús riogatás és euroszkeptikus hergelés. Orbán Viktor a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott interjújában megállapította, hogy nem zárható ki, hogy 2025 volt az utolsó békeév. Az utolsó nagy európai háború 1945-ben ért véget, és azóta nyolcvan év telt el. Orbán szerint ez Európában rendkívül ritka állapot, ami a nukleáris fegyverek elrettentő erejével magyarázható.
„Most viszont egy teljesen új világ alakul, ahol a pénzügyi, katonai és politikai hatalom újraelosztása zajlik, ami akár háborút is provokálhat. Az Európában tapasztalható háborús feszültség Nyugat-Európa és az Európai Unió hanyatlásának eredménye” – fogalmazott. A brüsszeli uniós csúcsot is a háborús feszültségekkel hozta összefüggésbe, illetve emlékeztette a hallgatóságot a háborúpárti és békepárti erők harcára.
Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa politikai és gazdasági hanyatlása a 2000-es évek közepén kezdődött, amelyet a pénzügyi válságra adott rossz válaszok tovább súlyosbítottak. „Európa komolytalan szereplővé vált, ezért szervezik hadigazdasággá” – tette hozzá.
A miniszterelnök azt állította, hogy Ukrajnát magára kell hagyni a háborúval, kijelentve, hogy Európa a háborúra való nyilvános válasz helyett békemissziót kellett volna küldjön Moszkvába és Kijevbe. Felidézte, hogy 2022. februárjában ő maga is Moszkvában járt, jóval az orosz támadás előtt.
Orbán Viktor kifejtette, hogy az Európai Unió jelenleg egy szétrázódás állapotában van, amely részben a brüsszeli bürokrácia megerősödésének is tulajdonítható. „Az Unió bomlása úgy zajlik, hogy döntések születnek Brüsszelben, de azokat nem hajtják végre” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki sérelmezte, hogy Magyarországot napi egymillió euróra büntetik a migrációs paktum végrehajtásának elmulasztása miatt, míg Lengyelország ugyanezt elkerüli.
Orbán Viktor a magyar gazdaság mélyrepülését is a háborúra és az uniós szankciókra hárította, megerősítve, hogy Magyarország „egy hanyatló Unió része”. Az EU szerinte egyszerre szükséges és életveszélyes a magyar állam számára.
A miniszterelnök egy „harmadik vonalbeli NER-kádernek” nevezett politikai szereplőről elmondta, hogy nem fél tőle, mert a nevek változhatnak, de a szerepük azonos marad. „A brüsszeli pálya egy hűségeskü, ahol naponta el kell mondani, hogy Magyarország sorsa közös az Európai Unióéval” – zárta mondandóját.
A kérdésre, hogy a hosszú kormányzásából mire a legbüszkébb, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ha 2010-ben nem alakítják át Magyarországot, akkor most kétszázezerrel kevesebb magyar gyermek élne az országban. Végezetül karácsonyra üzenetet küldött, amely az arra vonatkozott, hogy a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” keresztény tanítást a saját sikerek értékelésével kellene megközelíteni.
Erdő Péter: Legalább a kisjézus jászolánál próbáljunk megérteni egymást
Erdő Péter bíboros szerint az utóbbi években gyakran tapasztalható, hogy a karácsony nem belopózik az életünkbe, hanem „ránk szakad”.
Forrás: nepszava.hu/3306183_orban-viktor-brusszel-haboru-eu-hanyatlas-tisza-part
