Albin Kurti és Koszovó Politikai Patthelyzete
Koszovóban a közelmúltban tartott előrehozott parlamenti választások nem hoztak megoldást a politikai patthelyzetre. Albin Kurti, az Önrendelkezés párt vezetője, szinte biztosan újra a legtöbb mandátumot fogja megszerezni, azonban a többi albán párt elzárkózik a koalíciókötéstől. Ez jól mutatja, mennyire megosztott a politikai táj, hiszen a választásokra való újra kényszerülés a februári események következményei. Az előző parlamenti ciklus során is már komoly nehézségek adódtak az alapvető tisztségek betöltésénél, hónapok teltek el komoly viták és sikertelen próbálkozások közepette.
A bonyolult politikai helyzet mögött Albin Kurti kompromisszumi képtelensége áll, amit a jelenlegi kormányzás és az ellenzék kölcsönös vádaskodása is tükröz. Amennyiben a következő hónapokban sem sikerül működő kormányt alakítani, Koszovó új választások elé nézhet, mivel a parlament nem tudja kétharmados többséggel kiválasztani az államfőt.
A politikai instabilitásnak súlyos gazdasági következményei is vannak. A költségvetési források befagyasztása miatt a közalkalmazottak bérét nem emelhetik. Koszovó gazdasága ráadásul eleve gyenge lábakon áll, hiszen nagymértékben függ a külföldön dolgozó diaszpóra hazautalásaitól, amely a bruttó hazai termék 13%-át teszi ki, emellett a munkanélküliség is rendkívül magas, 25%-os szinten áll. Az államnak ráadásul folyamatosan nemzetközi segítségre van szüksége, így a politikai bénultság tovább rontja a gazdasági kilátásokat és fokozza a társadalmi elégedetlenséget.
Kampányában Albin Kurti látványos ígéretekkel próbálta mozgósítani híveit; például a nyugdíjasok számára 100 eurós egyszeri juttatást ígért, emellett infrastrukturális fejlesztéseket, a hadsereg megerősítését és az egészségügy rendbetételét is kilátásba helyezte. Nacionalista–szuverenista politikája viszont problematikus, különösen a helyi szerb kisebbséggel szembeni konfrontáció miatt. Ez a megközelítés önálló újabb következményeket vonzott 2023-ban, ugyanis az Európai Unió szankciókkal reagált. Pristinának végül, a nagy külső nyomásra engedélyeznie kellett a szerb polgármesterek megválasztását négy, többségében szerbek lakta településen, amely lépés kicsit oldotta az EU által elrendelt büntetőintézkedéseket, így a Koszovónak szánt 216 millió eurós pénzügyi támogatás is felszabadult.
Mindezek ellenére a Nyugat, beleértve az Egyesült Államokat is, továbbra is a szerb önkormányzatok teljes autonómiájának biztosítása és a Szerbiával való kapcsolatok normalizálása mellett érvel. A pristinai parlament 120 mandátumot számlál, amelyből száz albán pártoké, míg tíz-tíz a szerb és más nemzeti kisebbségek képviselőié. A kormányzó többséghez 61 mandátum szükséges.
Forrás: nepszava.hu/3306392_koszovo-aligha-vergodik-ki-a-patthelyzetbol
