Válságban az egészségügy: A magyarok egészsége többet érdemelne
A 2025-ös év az egészségügy számára elmondhatatlan kihívásokkal teli volt. A szakemberhiány, hosszú várólisták, eladósodott kórházak, szolgáltatások szüneteltetése és egyes esetekben teljes összeomlás jellemezte az ágazatot. Azok, akik figyelemmel kísérik az egészségügyi híreket, egyre inkább egy lefelé tartó spirálban érezhetik magukat. A helyzet súlyosságát tükrözte Takács Péter, az egészségügyi államtitkár aktivitása is, aki az év elején még a betegellátás menedzselésére koncentrált, de az év vége felé inkább csak kampányharcosként jelent meg.
2025-ben a várólisták nyomasztóan hosszúak maradtak, és az államtitkár által ígért reformok sem hoztak érdemi változást az egészségügyi szolgáltatások terén. A szakemberhiány hosszú távú következménye a betegek elképesztő várakozási ideje, ami nap mint nap súlyosbítja a helyzetet. Számos betegség késlekedő kezelése is ezt a problémát tükrözi, a kórházak pedig nemcsak az adósságaikat nem tudják kezelni, de még a költségvetési hiány is újra termelődik.
Finanszírozási krízis és a kórházak eladósodása
Miközben az éves költségvetés egyre nagyobb összegeket biztosít az egészségügynek, a valóságban a GDP-hez viszonyítva az ágazat finanszírozása folyamatosan zsugorodik. 2020 óta, a Covid-19 világjárvány miatt bekövetkező extra kiadások után, a közkiadások aránya csak 6,5%-ra csökkent, míg az OECD-országok átlagos aránya 9,3%. A lakosság, aki a kormány által ígért támogatásokat várja, egyre nehezebb helyzetbe kerül, és az állami finanszírozás kevesebb mint kétharmadát teszi ki az egészségügyi szolgáltatások költségeinek.
Az egészségügyi rendszer érdekében hozott intézkedések közül a kórházak költségvetési támogatásának 150 milliárd forintra emelése sem bizonyult elegendőnek. A kórházak eladósodása régóta problémát jelent, amire a szakértők szerint jövőre közel 106-111 milliárd forintnyi utólagos adósság rendezésére lesz szükség, ami ismét csak a rendszer fenntarthatóságát kérdőjelezi meg.
Kihívások és megoldások hiánya
A kórházi vezetők rettegnek az elbocsátásoktól, emiatt kénytelenek a szolgáltatások szűkítésére és kevesebb műtét végrehajtására támaszkodni, ami így párhuzamosan a betegek ellátásának romlását eredményezi. A szakmai és járóbeteg-ellátás elérhetősége továbbra sem javult; a kórházi teljesítmény a járvány előtti szint alatt maradt, és a kórházak ágyainak egy jelentős része 2024-re nem volt képes fogadni betegeket.
Egy közelmúltbeli Publicus felmérés szerint a magyar lakosság 22%-a tapasztalta, hogy megszűnt számára egy szükséges állami egészségügyi szolgáltatás. Az állami ellátórendszer leépítése a megyei és nagyobb kórházak irányítása alá rendelte a kisebb városi intézményeket, ami további aggodalomra ad okot a szakemberek számára. A választások közeledtével a helyzetiről alakult diskurzus különösen éles és kritikus lett.
Az orvosok és az ápolók helyzete
A Magyar Orvosi Kamara „A magyarok egészsége többet érdemel” címmel indított kampánya ellenére a kormányzat nem reagált a felvetésekre. A helyzet súlyosságát kiválóan érzékelteti, hogy a magyar egészségügyi rendszer alulmúlja a környező országok mutatóit, és a hátrányos helyzetben lévő betegek még mindig nem kapják meg azt az ellátást, amelyre jogosan számítanának. Az ápolók hiánya, amely Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint körülbelül 14 ezer főt tesz ki, egy újabb hátráltató tényezővé vált.
A magyar egészségügy jövője rendkívüli mértékben függ a választások kimenetelétől. Az orvosok és szakmabeliek remélik, hogy a 2025-ös választások után végre nemcsak a szavak, hanem az igazi megoldások is megjelennek a magyar egészségügyi rendszer reformjában.
Forrás: nepszava.hu/3306505_magyar-egeszsegugy-2025-osszeomlas-varolistak-valasztas-2026
