HIÁBA AZ ORBÁN-KORMÁNY RENDELETE, A BÍRÓSÁG NEM SZÜNTETTE MEG SZIGETSZENTMIKLÓSNAK A SZOLIDARITÁSI HOZZÁJÁRULÁS MIATT INDÍTOTT PERÉT
A Budapest Környéki Törvényszék nem zárta le Szigetszentmiklós szolidaritási adójával kapcsolatos ügyét, annak ellenére, hogy egy friss, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet várta volna, hogy ezzel véget vessenek a pernek. A bíróság döntése értelmében a tárgyalás elhalasztásra került, az új időpontot 2026. május 19-re tűzték ki. Litresits András, a települést képviselő ügyvéd, a Magyar Hangnak elmondta, hogy a friss rendelet több ponton is ellentmond az alaptörvénynek, mivel az megfosztja a várost a tisztességes eljárás jogától és a bíróságot is a független döntéshozatali jogától.
A szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet, amely az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozik, kimondja, hogy a magyar önkormányzatoknak fizetendő szolidaritási hozzájárulás (szola) megállapítása, beszedése, és elszámolása technikai lebonyolítást igényel a központi költségvetés végrehajtásában. Ezen intézkedések vagy iratok nem minősülnek hatósági aktusoknak, így közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek sincs helye. Ez a szabályozás a 2023 és 2025 között esedékes hozzájárulásokkal kapcsolatos eljárásokat is érinti.
A kormányrendelet tervezete a legutóbbi kormányülés napirendjén sem szerepelt, sőt a kabineten belül is vita alakult ki a rendelet kiadásáról. Karácsony Gergely a bíróságok függetlenségébe vetett hitére hivatkozva bízott abban, hogy a jogi személyek védelmét szolgáló rendelet, amely szerint az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem, nem állja meg a helyét. Litresits András a bíróság figyelmét arra hívta fel, hogy az ítélkezési tevékenységük során csakis a törvénynek vannak alárendelve, és az alkotmányellenes jogszabályokat nem alkalmazhatják.
Az ügy középpontjában Szigetszentmiklós áll, amely 2024-re közel kétmilliárd forint szolidaritási adó befizetésére kötelezett, ezt az alperes Magyar Államkincstárral (MÁK) szemben indított pert követően kérte. Az ügyvéd a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a MÁK automatikusan, csupán sablon tájékoztatással vonja le a szükséges összeget a számlájukról, ezzel sértve a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogukat. A MÁK ügyvédje úgy érvelt, hogy a bíróság nem teheti meg, hogy automatikusan figyelmen kívül hagy egy kormányrendeletet, ha annak tartalmát alaptörvény-ellenesnek tartják, így alternatív megoldásként az eljárás megszüntetését javasolta.
Az eljárás folytatódik, hiszen az ügyvéd beadványa alapján alkotmányossági normakontrollt is kérnek. Litresits András megjegyezte, hogy örül a bíróság döntésének, mivel helyt álltak ebben a nehéz helyzetben, figyelve arra, hogy a jogszabályok betartása mellett írták be a következő tárgyalás időpontját.
