Fegyir Sándor: Az Ukrán-Magyar Kapcsolatok Valós Arca
Sándor Fegyir, Ukrajna nagykövete, lapunknak adott interjújában érdekes módon reflektált Orbán Viktor ukránellenes retorikájára, megjegyezve: „Apu magyar, anyu ukrán, mindkettőt szeretem.” Erre a megállapításra akkor került sor, amikor a kormányzati hirdetmények és a közvélemény által sugallt ellenséges viszonyra kérdeztünk rá. Mikor a nemzeti petícióval való szembenézésről faggattam, ironikusan visszakérdezett: „Lőjem főbe magam?” Ezt követően a hangnemét megváltoztatva annyit mondott: „Szép időnk van.”
Ahogy a beszélgetés folyt, egyre világosabbá vált, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok sokkal árnyaltabbak, mint azt a kormányfő és külügyminisztere hirdeti, illetve amilyennek azt mostanság egyre több politikai író is beállítja. A nagykövet megközelítése egyértelműen nem csupán politikai szempontú: számára sokkal inkább a gyakorlati kérdések, az eredményesség és a várható siker a fontos. Az, hogy rendszeresen látogat a külügyminisztériumba, négyszer beszélte meg Szijjártó Péterrel a helyzetet, és Magyar Leventével majdnem napi szinten tart kapcsolatot, sőt Pintér Sándor belügyminiszterrel is kétszer hivatalosan tárgyalt, azt mutatja, hogy Ukrajna nem ellensége a magyar kormánynak. Mindazonáltal a kommunikációban más a helyzet. A politikai diskurzus alapján úgy tűnhet, hogy nem elhanyagolható az a választási kampány célja, amely a viszonyt ellenségesként kívánja beállítani.
Az elmúlt idők közvélemény-kutatásai, ahogy a mindennapi emberek véleménye is, egyre inkább azt tükrözik, hogy Orbánék győzelme nem biztos. A jelenlegi politikai krízist alapvetően a korrupció körüli feszültségek gerjesztették, és ha Trump-féle tagadások nyomán a hitelesség megingatottá válik, akkor a kormány bármilyen más, a közvéleményt megcélzó közleménye is kevésbé hatékony lesz. Az események egybefonódnak, és felsejlik az összkép, amely inkább kedvezően alakult felnőtt választási vitákban.
Érdekes kérdés, hogy miért éppen most érkezett kormányközi megállapodás keretében 108 ukrán diák Magyarországra, hogy négy éven át hazai egyetemeken tanulhassanak. Ez is árnyalja az ellenséges Ukrajna képet, a Duna-menti kikötők közötti együttműködés, valamint a hamarosan Kárpátalján megnyíló magyar könyvesbolt is e párbeszéd csínját-bínját tükrözi. Nem utolsósorban, a Rákóczi szobor felállítása, amely nem a megyében, hanem a határon túli területeken valósul meg, tovább erősíti az együttműködést. Kétségtelen, hogy a politikai diskurzusban ott vannak a ellentétek, de a tények folytatásait nehéz figyelmen kívül hagyni.
