A VILÁGBÉKE HETE
Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök a Washingtonban zajló Béketanács első ülésén hangsúlyozta, hogy „tudjuk mindannyian, hogy ez a háború nem tört volna ki, hogyha akkor Trump elnök lett volna hivatalban”. Ezzel szemben a valóság az, hogy ezt nem tudhatjuk bizonyosan. Csak annyit tudunk, hogy Trump ezt a kijelentést tette. Továbbá azt is, hogy többször állította: hivatalba lépése után 24 órán belül békét teremtett volna Ukrajnában, míg azóta már több mint egy év telt el. Felvetődik a kérdés: mit tudhat Orbán, amit mi nem tudunk?
A miniszterelnök Budapesten, Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után azt állította, hogy az ukránok és elnökük nyilvánvalóan beleavatkoztak a magyar választási kampányba. Orbán szerint ilyen durva beavatkozás más ország választási folyamataiba nem szokványos. Ezzel szemben a tényszerűség azt mutatja, hogy nem Ukrajna lépett be a választási kampányba, hanem a Fidesz vonta bele Ukrajnát, ellenségként említve a szomszédos országot, melyet orosz agresszió sújt. A kampányba beavatkozik viszont Donald Trump, aki Washingtonban nyilvánította ki teljes támogatását Orbánnak. Ez – az Orbán által említett brutális nyíltsággal szemben – egyértelmű politikai befolyásolás.
Orbán egy másik nyilatkozatában kifejtette, hogy „attól még, hogy valamit nem tudunk biztosan, nem jelenti azt, hogy nem fog megtörténni”. Hozzátette, hogy a nemzetközi politikában a gyors reagálás az igazi erény, és ebben az amerikaiak kiemelkedőek. Ezzel szemben tény, hogy hosszú távú tervezés nélkül a gyors reakciók haszontalanok, amivel Orbán is tisztában van, nem beszélve Hszi Csin-pingről vagy Putyinról, viszont a gyors reagálású amerikai elnök esetében ez más. Érdekes módon Orbán saját magával kapcsolatban is a hosszú távú tervezés híve, de ahogy a mondás tartja: ember tervez, választó végez.
Továbbá Orbán azt állította egy washingtoni sajtótájékoztatón, hogy „a szervezet munkájában a konfliktusoktól sújtott térségek és azok szomszédai mind részt vesznek”. Ezzel szemben az igazság az, hogy Európában a legsúlyosabb háború négy éve zajlik, és a tanácskozáson csak Magyarország volt képviseltetve, más tagállamok csupán megfigyelőként jelentek meg. Így megfogalmazhatjuk újra Orbán szavait: „a találkozón Trump barátai vettek részt”, és ők mindössze kevesebb mint ötvenen voltak.
Orbán ráadásul kiemelte, hogy a választás egyik tétje az, hogy lesz-e ukránbarát kormány, amely viszi a magyar pénzt, fegyvereket, és magyar fiatalokat a háborúba, vagy sem. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kormány nem támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítséget, főleg nem katonai erők küldését. Ebből adódóan a választások tétje valójában az, hogy a Fidesz politikai elitje, Orbán Viktor és csapata elmozdul-e a hatalomból, és átkerülnek-e az ellenzékhez, vagy pedig továbbra is megőrzik pozícióikat.
