Home Gazdaság „Vissza kell venni a közügyek feletti kontrollt” – Megjelent a forgatókönyv a NER utáni Magyarországról

„Vissza kell venni a közügyek feletti kontrollt” – Megjelent a forgatókönyv a NER utáni Magyarországról

by Tihamer
0 comments

„VISSZA KELL VENNI A KÖZÜGYEK FELETTI KONTROLLT” – MEGJELENT A FELFORGATÓKÖNYV A NER UTÁNI MAGYARORSZÁGRÓL

A közelmúltban Lányi András szerkesztésében bemutatásra került a „Felforgatókönyv” című kötet, amely mintegy félszáz szerző gondolatait tömöríti egy olyan magyar valóságról, ahol a politikai diskurzus nem pusztán érdekcsoportok harcáról szól, hanem a valódi állampolgári részvételről és megoldásokról. A bemutatón, amelyen jelen volt Szent-Iványi István volt nagykövet, Kajner Péter közgazdász, Rékassy Balázs orvos, valamint Gloviczki Zoltán főiskolai tanár, Csury Balázs moderálta a beszélgetést.

A „Felforgatókönyv” a rendszerváltás egyik lehetséges forgatókönyveként áll előttünk, amely arra keresi a választ, hogy milyen alternatívákat kínálhat a NER utáni időszakban. Az indoklás szerint a jelenlegi politikai diskurzus eltorzulása vezetett ahhoz, hogy a politikai elit csupán a választók által elvárt kijelentések tömkelegét ismétli, miközben az ország valódi kihívásai eltávolítják a szembenézéstől. A kötet célja nem csupán a problémák azonosítása, hanem a megvalósítható megoldások javaslata is.

A bemutató esemény

A kötetet az Írók Boltjában mutatták be, ahol a résztvevők között igazi érdeklődés övezte a témát; sokan a lépcsőn ülve hallgatták végig az eseményt. Csury Balázs bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar politikai színtér nem segít az állampolgárok problémáinak megoldásában, hanem inkább hatalmi harcok színterévé vált. Ebből következik, hogy újra kell értelmezni az állampolgári szerepünket és vissza kell venni a közügyek feletti kontrollt.

Lányi András a felépített civil politizálás korlátaira hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a rendszerváltozás során nem volt elegendő civil nyomás, amely érvényesíthette volna az emberek akaratát a politikai döntéshozókkal szemben. Míg a kultúra által képviselt gondolatok nem képesek megjelenni a politikai diskurzusban, nehezen várhatunk érdemi változást.

Külpolitikai kihívások

Szent-Iványi István a magyar külpolitika állapotát elemezve károsnak látja azt a gyakorlatot, ahol a külpolitikai döntések egyéni érdekek mentén alakulnak. Szerinte tragikus, hogy az ország külkapcsolatai Orbán Viktor baráti köreihez kötődnek, és nem a stratégiai partnerségre építenek. Rámutatott, hogy a jelenlegi külügyi rendszer nem szakmai alapú, hanem politikai megfontolások mentén működik. Véleménye szerint, a szakmai szempontokat előnyben kellene részesíteni, hogy a külpolitikai tevékenység végre konstruktív irányt vegyen.

Gazdasági és társadalmi problémák

Kajner Péter a rezsicsökkentés problémáit részletezte, rámutatva, hogy a jelenlegi rendszer álcázza a valódi problémákat, mint például az elavult lakások helyzetét és a pénzügyi terheket. Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés keretében elköltött forrásokat sokkal hasznosabb célokra is használhatnánk.

Rékassy Balázs az egészségügy állapotára hívta fel a figyelmet, amely szerinte a 70-es évekből megörökölt rendszertől szenved. Szakmai hiányosságok és motivációvesztés jellemzi a szektort, ahol az állami egészségügyi rendszert a frusztráció és kiégés jellemzi. Míg az alapellátásra több figyelmet lenne szükséges fordítani, a helyzet érdemi változtatásai elengedhetetlenek a jövő generációk egészsége érdekében.

Oktatási rendszer reformja

Gloviczki Zoltán az oktatás helyzetéről beszélve a decentralizáció és a központosítás szélsőségeit emelte ki, hangsúlyozva, hogy a legfontosabb az lenne, hogy a diákokat képességeik szerint támogassuk, a megfelelő ismeretek megszerzése érdekében. A kötet célja, hogy a legnagyobb közös osztót keresse a különböző problémák megoldásához.

A jogi keretek és a politikai tudatosság

Lányi András az ellenállás jogáról is szót ejtett, hangsúlyozva, hogy a jogi kérdések mögött mindig politikai megfontolások állnak. Kiemelte, hogy a hatalom kisajátítására irányuló törekvések esetén szükséges lehet a jogi keretek átlépése is, hiszen történelmi tapasztalatok alapján autokratikus rendszereket nem lehet a saját törvényeik mentén megdönteni. Bízva abban, hogy a „Felforgatókönyv” hozzájárul a politikai öntudat növeléséhez, reméli, hogy e mű egy új diskurzust indít el Magyarország jövőjéről.

You may also like

Leave a Comment