Varga Mihály: Magasabb infláció és stagnáló alapkamat várható
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb prognózisa szerint 2026-ra csupán 1,7%-os gazdasági növekedés várható, míg az infláció a megélénkülő nemzetközi energiaárak következtében az év végére 5%-ra emelkedhet. A Monetáris Tanács keddi ülésén a jelenlegi turbulens gazdasági helyzetben nem merült fel a jegybanki alapkamat csökkentése, így az továbbra is 6,25%-on maradt, értelmezve ezzel a piaci várakozásokat. Az MNB jelentése alapján az inflációs előrejelzés is emelkedett, míg a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások mérséklődtek.
Prognózisok és hatások
Varga Mihály, az MNB elnöke a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a jegybank jelenlegi növekedési előrejelzése jelentősen elmarad a decemberben várt 2,4%-tól. A 2027-es évre vonatkozóan 3%-os növekedés reális, amit csupán 0,1%-kal módosítottak. Eközben, míg februárban a hazai infláció 1,4%-ra csökkent, a közelmúltban kirobbant iráni válság következtében a kőolaj és a földgáz ára drámaian megemelkedett, ami újabb inflációs nyomást gyakorolhat a gazdaságra.
Inflációs várakozások és a jövő
Bár az üzemanyagárak ideiglenes korlátozása tompíthatja az olajárak hatását, az MNB szakértői a márciusi inflációs emelkedést követően a jövő év végére 5%-ot meghaladó pénzromlást várnak. Az éves átlagos infláció várhatóan 3,8%-kal emelkedhet az idén, míg 2027-re 3,7%-ra prognosztizálják az inflációt, szemben a korábbi 3,2%-os előrejelzéssel. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az infláció tartós csökkenésére legkorábban 2027 második felében lehet számítani, amikor is a mutató a jegybanki 3%-os cél alá csökkenhet.
Energiaárak és pénzügyi kockázatok
A jegybank elnöke rámutatott, hogy az iráni háború következtében jelentősen megemelkedtek az energiaárak, miközben a forint az elmúlt időszakban gyengült, ami a pénzügyi kockázatkerülés növekedését jelzi. A devizapiac stabilitása kulcsfontosságú tényező a jegybank számára; Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a forint árfolyamának stabilizálása elengedhetetlen a várható inflációs nyomás csökkentéséhez.
Befektetői kilátások és minősítések
Az S&P hitelminősítő figyelmeztetett, hogy az áprilisi választások győztese, akárki is legyen az, költségvetési kiigazító intézkedéseket kell, hogy bevezessen. A költségvetés hiánya februárra már elérte a tervezett deficit 50%-át, amit a növekvő energiaárak csak rontanak. Jelenleg Magyarország a „BBB-” hitelminősítéssel bír, negatív kilátásokkal, és a legnagyobb kihívást a kiigazítások végrehajtása és a gyenge növekedési pálya megfordítása jelenti. E leminősítések következményeként a forint árfolyama is nyomás alá kerülhet, ami újabb inflációs és növekedési kockázatokat idézhet elő.
