BESÜLT A CSODAFEGYVER
Alig több mint tíz nappal ezelőtt került megrendezésre Budapesten a CPAC Hungary idei találkozója, amelyen rekordszámú, összesen 667 külföldi vendég jelent meg 51 országból. A résztvevők között volt Javier Milei argentin elnök, Irakli Kobakhidze grúz külügyminiszter, Geert Wilders, a holland Szabadság Párt vezetője, Herbert Kickl az Osztrák Szabadságpártból, és Alice Weidel, a német AfD társelnöke. A rendezvény jelentőségével kapcsolatban azonban felmerül a kérdés: vajon ki figyelt oda rá, és emlékszik-e valaki a történtekre? Szomorú, de az esemény sem a magyar közvélemény, sem a Fidesz vagy Orbán Viktor számára nem hozott vizuálisan vagy politikailag mérhető előnyöket, még a költségeket is mi álltuk, anélkül, hogy a nemzeti politika bármiféle hasznot húzott volna belőle. A hírek között pedig gyorsan elveszett, ahogy a hazai botrányok újra dominálni kezdtek. Trump ugyan küldött egy rövid videóüzenetet, amellyel támogatásáról biztosította Orbánt, ám ennek fogadtatása sem volt éppen kedvező – a magyarok hagyományosan ellenállnak a külföldi beavatkozásnak.
A következő héten érkezik Budapestre az amerikai alelnök, JD Vance, akinek látogatásának egyik legfontosabb vonatkozása, hogy Donald Trump nem fog ellátogatni, noha Orbánék kifejezetten kérvényezték ezt. A várva várt Trump-Putyin békecsúcs elmaradásával szemben az amerikai elnök épp az Irán elleni háborúba kezdett, amelynek következményei gyorsan felülmúlták az orosz-ukrán konfliktusból eredő nehézségeinket.
JD Vance népszerűsége az amerikai politikai palettán nem éppen kiemelkedő; az izolacionizmus elkötelezett támogatójaként nyilván nem örül annak, hogy újra a megvetett Európa porondjára lép. Nálunk, Magyarországon, a Trump-adminisztráción belül sem népszerűbb, mint maga az elnök. Nem ritka, hogy Trump inkább a külügyminiszter Marco Rubio elnöki ambícióinak kedvezne, mintsem Vance sikerét támogassa.
Orbán terve, hogy a külföldi szélsőjobboldal támogatását szerezze meg a választások befolyásolására, nem éppen jól sikerült. A Fidesz mindent megtett a sikerért, azonban az, hogy ennyire sikerült csak, nem mentesíti a felelősség alól. Szóban többször hivatkozik arra, hogy Ursula von der Leyen EU bizottsági elnök, Friedrich Merz német kancellár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij beavatkozása fenyegeti az Orbán-ellenes oldalt. Az ukrán elnök pedig valószínűleg nem érti, miért plakátolják tele Magyarországot a saját képmásával, hiszen nem is indul a választásokon.
Orbán győri beszéde előtt egyértelmű volt, hogy a választási kampány egyetlen fegyvere az Ukrajnával való foglalkozás. Azóta azonban látszik, hogy ennek hatása csekély a választókra nézve. Amerikai kampányszakértők véleménye szerint a választási meglepetéseknek legalább két héttel a szavazás előtt kellene érkezniük, hogy kifejthessék hatásukat; Orbánnak már nincs elegendő ideje ehhez.
