Szorító időkorlát az uniós pénzek megszerzése előtt
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter, a Tisza párt vezetője, augusztus végéig kellene elérjék a közös megállapodást a Magyarországot megilleti uniós támogatások tekintetében. Jelenleg 17 milliárd eurónyi támogatás található befagyasztott állapotban, ami miatt a korábbi Orbán-kormány elmaradt a korrupcióellenes, átláthatósági és emberi jogi vállalásainak teljesítésével.
A legfontosabb határidő augusztus 31., amikor is a Covid-járvány utáni helyreállítási alap 10,4 milliárd eurós összegét lehet még lehívni. Az uniós elvárások között szerepelnek a 27 szupermérföldkő, amelyek átláthatósági és korrupcióellenes intézkedésként lettek megfogalmazva. Bár az Orbán-kormány már tett lépéseket, például az Integritás Hatóság felállításával és a bírósági reform elkezdésével, a folyamatokat a hatalmi váltások miatt sosem fejezték be. A felmérések szerint Magyarország a 27 szupermérföldkőből 17-t teljesített, 9-et csak részben, egyetlen egyet pedig egyáltalán nem tudtak megvalósítani.
Magyarország a legnagyobb vesztes az uniós támogatások terén
Érdekes módon Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelyik még egy fillért sem tudott lehívni a Covid-válság utáni helyreállítási alapból, miközben a tét 3900 milliárd forint. Magyar Péter a választások utáni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kormányzati elvárásoknak eleget kell tenni, és négy fő területet emelt ki: korrupcióellenes intézkedések, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az igazságszolgáltatás reformja, a média szabadságának visszaállítása, valamint az egyetemek és kutatók helyzetének rendezése. Ezek az intézkedések nem csupán a helyreállítási alaphoz kötődnek, hanem a befagyasztott, köztük a szegényebb régióknak járó kohéziós pénzek visszanyeréséhez is hozzájárulhatnak. Továbbá, az átszervezett alapítványi tulajdonú egyetemek révén minden magyar diák hozzáférhetne az Erasmus programhoz.
Skálázható reformok és politikai kötelezettségek
Ursula von der Leyen és Magyar Péter közötti legutóbbi megbeszélés során hangsúly került arra, hogy sürgősen lépésekre van szükség. A helyreállítási alapból való kifizetésekhez a politikai vállalások teljesítése elengedhetetlen. Az Orbán-kormány által tett vállalások között 47 beruházás és 67 reform szerepel, amelynek konkrét céljaik között megtalálható a fenntartható vízgazdálkodás és a leszakadt csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása. A Bizottság viszont eddig sosem értékelte, hogy ezekből a tervekből mi valósult meg.
A jövőbeni lehetőségek és kihívások
Az Európai Bizottság szóvivőjének, Maciej Beresteckinek nyilatkozata szerint lehetséges, hogy a nemzeti terv, azaz az RRF-hez tartozó vállalások átírására lesz lehetőség, ugyanakkor az augusztusi határidő továbbra is érvényben marad. Jelenlegi helyzetben a projektek befejezésének határidejét eltolhatják, hasonlóan ahhoz, ahogy azt Lengyelországban tették, ahol az RRF pénzek egy részét egy állami fejlesztési bankhoz irányítják.
Politikai értékelések és a jogállam helyreállítása
Tineke Strik, az Európai Parlament képviselője óva intett a túlzott jóindulattól a Magyarország új kormánya felé irányuló elvárások tekintetében. Szerinte a hatékony jogállam helyreállítása nem lesz egyszerű feladat, és a hetes cikkely szerinti eljárásban lehetőség van konstruktív párbeszédre és konkrét cselekvési terv kidolgozására a mélyebb reformokkal kapcsolatban. A jogállam helyreállításához különleges eszközöket is be lehet vonni, de mivel a kormányváltás után Magyarország számára a feladatok nem válnak könnyebbé, a kihívások továbbra is jelentősek maradnak.
