GKI Elemzés: Az Eddigi Gazdaságpolitika Fenntarthatatlansága
A Gazdaságkutató Intézet (GKI) friss elemzése szerint az eddigi magyar gazdaságpolitika nem folytatható tovább, mivel az ország nem lesz képes felzárkózni más, gyorsabban növekvő közép-európai országokhoz. A GKI adatai szerint Románia 200, míg Magyarország mindössze 70 százalékos növekedést mutatott az elmúlt 15 év alatt euróban mérve. A különbség mögött álló okok között a kutatók is kiemelik, hogy a magyar állami támogatások nem a megfelelő helyre irányultak.
A magyar gazdaság az idei első negyedévben 1,7 százalékos éves növekedést mutatott, ami három és fél éves csúcsot jelent, azonban ez a tendencia látszólag ellentétben áll az elmúlt évek stagnálásával. A GKI véleménye szerint az új kormányzat előtt álló legnagyobb kihívás a növekedés fennmaradása lesz. Emellett megjegyzik, hogy míg 2014 és 2019 között Magyarország volt a régió harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága, ezt követően, 2022-től már a leglassabban növekvővé váltunk, hiszen 2025-re a növekedés csupán 0,5 százalék lesz, szemben a térség 1,9 százalékos átlagával.
A korábban sikeres növekedési modell, amely a munkaerő és a tőkebevonásra épült, mostanra kimerült. A GKI kutatói rámutattak, hogy a foglalkoztatottak száma a 2020-as évet követően csökkenni kezdett, míg a külföldi tőkebeáramlás üteme is mérséklődött. A mesterségesen generált keresletélénkítés, amely költségvetési és uniós forrásokat használt, egyre inkább inflációt és többletimportot eredményezett a GDP-növekedés helyett. Az elemzés szerint egyértelművé vált, hogy az extenzív növekedési modell már nem versenyképes.
Forintban mérve a növekedés szembetűnő lehet, azonban az infláció ennek jelentős részét felfalta. Ha euróban mérjük a magyar gazdaság teljesítményét, az 15 év alatt csupán 70 százalékkal bővült, míg Lengyelország 155, Románia pedig 200 százalékos növekedést ért el. Vásárlóerő-paritáson a román gazdaság 132, a lengyel 109, míg a magyar 70 százalékos növekedést mutatott, ami szintén aggasztó jelenség. A volumennövekedés tehát nem alakult át életszínvonal-javulássá, részben azért, mert a külföldi tőkével dominált ágazatokban a létrehozott érték jelentős része nem a hazai jövedelmekben jelentkezett.
A GKI felhívja a figyelmet, hogy a növekedést 2016 óta nem az ipar, hanem a szolgáltatások húzzák, különösen a tudásalapú szolgáltatóközpontok és a növekvő lakossági fogyasztás révén. Ez a helyzet éles ellentétben áll az előző kormány újraiparosítási stratégiájának célkitűzéseivel, amelyeknek eredményeként az ipar nem tudta betölteni a kívánt húzóágazat szerepét.
A GKI elemzésének legfontosabb javaslata, hogy a keresletélénkítés helyett versenyképes kapacitásokat kellene teremteni, és magasabb hozzáadott értéket képviselő termelési szegmenseken keresztül csatlakozni a globális értékláncokhoz, különösen a szolgáltatóiparban. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az olcsó munkaerejű modell helyett technológiai és tudásalapú váltás szükséges az elkövetkező években.
