Szavak és idő: A Nyári Margó Irodalmi Fesztivál eseményei
Valuska László fesztiváligazgató érdekes párbeszédet folytatott Lovasi Andrással a szavak jelentésének visszanyeréséről a Nyári Margó Irodalmi Fesztivál harmadik napján, Salföldön. A fesztivál keretein belül Háy János is felszólalt, aki az idő fontosságát hangsúlyozta, míg Lovasi a legszebb magyar szavakat idézte és zenét is hozott a közönség számára.
Fehér Boldizsár, a Margó-díjas író humoros stand-up előadásával kezdte a napot. Az előadásban a filozófiai tanulmányait emlegette, s megjegyezte, hogy az általa végzett diploma sokak számára csupán a McDonald’s ajánlott munkakörében értelmezhető. Ez a humor közönség számára azonnal azonosítható, mivel képes a mindennapi élet abszurditásaira rávilágítani.
A „Pajta” helyszínen Lovasi András szórakoztatta a közönséget egy interaktív játékkal, ahol a résztvevők papírcetlikre írták a legszebb vagy legfontosabb magyar szavakat, amelyeket később egy batyuba gyűjtöttek. Lovasi a koncertje egyik dalára, „A legfontosabb magyar szavakra” utalva emelte ki ezt az együttműködést. A beérkezett szavak között olyan gyönyörű kifejezések szerepeltek, mint a pillangó, szellő, szeretet, és remény, de akadtak közöttük váratlanok is, mint a tetraéder.
Valuska László megjegyezte, hogy a szavak jelentése állandóan átalakul, különösen a háború és béke kifejezések esetében, amelyeket gondosan kell használnunk. Lovasi András szerint a posztmodern korszakban élünk, ahol a XIX. századi mozgósító szavakat egyre nehezebb eredeti jelentésükben használni. Azokat, akik következetesen használják ezeket a szavakat, Lovasi populistának vagy giccshuszárnak tartja, kiemelve, hogy a reményről beszélni mindig a megfelelő időben és helyen kell hogy történjen, különben az inflálódik, vagyis elveszíti a jelentését.
Amikor Valuska megkérdezte, hogy vissza lehet-e nyerni ezeket a szavakat, Lovasi úgy reagált, hogy csak az tudja ezeket hitelesen kiejteni, akinek valós és megszenvedett hite van a mögöttük. Az énekes említette szövegíró tanfolyamait, ahol a populáris dalok gyenge szövegeit próbálják átkonstruálni. Rámutatott, hogy ezek sok esetben nyelvtanilag hibásak, de gyakran a hallgatóknak mégis megfogják a figyelmét, mert az ismerős motívumokat könnyedén befogadják.
Idő és írás: Háy János gondolatai
Lovasit követően Háy János ült a színpadra, ahol Valuska a viszonyulásáról faggatta az időhöz. Az író elmondta, hogy az idő fogalma mindenkinek fontos, ám az íróknak alapvető jelentőséggel bír. Rávilágított arra, hogy az idő különböző perspektívája a korral változik. Kamaszként az idő egy széles, gazdag lehetőségként jelenik meg, míg felnőttként a tapasztalatok súlya alatt észleljük az idő múlását.
Háy János kifejtette, hogy az öregedéssel nem feltétlen válunk bölcsebbé; inkább lassúbbá. Míg húszévesen a húszéves státusz adja az élet perspektíváját, harmincévesen már egy másik helyzetből kell rálátnunk a világra. Valuska megemlítette, hogy ősszel megjelenik a 100 nap című kötete, amelynek témáit természetesen az idő határozza meg, de Háy hangsúlyozta, hogy az író számára a véletlenszerűség is kulcsszerepet játszik a téma kiválasztásában.
A jövővel kapcsolatban Háy János azt is megjegyezte, hogy nem hisz az eleve elrendelésben. Az ő nézőpontja szerint a XIX. századi regényírók által felépített ok-okozati rendszerek nem léteznek, mivel ezek a modellek gyakran csak illuzórikus biztonságot nyújtanak számunkra. A kreatív fejlődéshez szükséges, hogy ezt a biztonságot időnként felrúgjuk, hogy megteremtsük a fejlődés lehetőségét.
