Titkosszolgálati kalamajka – Kavarás a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának kinevezése körül
Két parlamenti bizottság is támogatta a héten Szuvák Attilát, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter jelöltjét a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatói posztjára. Szuvák jelölése ugyanakkor számos kérdést vet fel.
A parlament nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendészeti bizottsága szeptember 9-én meghallgatta a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgató-jelöltjét, Szuvák Attilát. Mindkét bizottság ülése zárt volt, a sajtó nem vehetett részt rajta. A meghallgatáson a tiszás nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottsági tagok ellenszavazat nélkül átengedték a jelöltet. A Mi Hazánk képviselője, Novák Előd a HVG-nek azt mondta, a honvédelmi bizottságban egyedüliként szavazott nemmel Szuvákra.
Ki az a Szuvák Attila?
Szuvák Attila eredetileg honvédtiszt volt, aki 2007-re már a HM védelmi tervezési főosztály helyettes vezetője lehetett, és így kerülhetett korábban kapcsolatba Ruszin-Szendivel. Úgy tűnik, nem volt katonai titkosszolgálati háttere. A KNBSZ állományába 2012-ben kerülhetett, amikor jóváhagyták algériai katonai attaséi kinevezését. A kinevezésben nagy valószínűséggel szerepe lehetett Kovács Józsefnek, a KNBSZ akkori főigazgatójának.
Szuvákot a sajtóhírek szerint azért rendelhették haza, mert átkutatta az algériai magyar nagykövet irodáját. Hazarendelését az akkori algériai és tunéziai magyar nagykövet együtt szorgalmazhatta. Azt eddig senki nem vetette fel, mi volt Szuvák indítéka a kutatásra. A 2015-ös hazarendelés után nem távolították el a KNBSZ-től, hanem jobbára adminisztratív munkakörbe helyezték. A KNBSZ-nél valószínűleg soha nem volt vezetői beosztásban. Végül 2023-ban, a „fiatalítási hullámban” ezredesként nyugdíjazták.
Szuvák Attila később Tisza-aktivista lett. A legkorábbi erre utaló konkrét nyom 2026. április 15-i: ekkor Bujdosó Andrea, a Tisza országgyűlési képviselője egy olyan fényképet tett közzé, amelyen Szuvák Tisza-dzsekiben és baseballsapkában, egy budajenői Tisza Sziget aktivistái között látható.
Az első sajtóhír Szuvák főigazgatói jelöléséről május 24-én jelent meg a Magyar Hangban. A HVG július 29-én foglalkozott nagyobb terjedelemben a személyével. A sajtóban megjelent cikkekből az derült ki, hogy személye vezetőként a KNBSZ-ben nem lenne elfogadott, egyfelől a munkatársakkal meglévő viszonya, másfelől a katonai titkosszolgálati szakmai és vezetői háttér teljes hiánya miatt. Külön ellenérzést váltott ki, hogy a jelölt – a hagyományokkal szemben – nem egy tapasztalt karrier-titkosszolga lenne, hanem több vezetői szint átugrásával kerülne pozícióba.
A honvédelmi miniszter szerepe
Szuvák személyéhez Ruszin-Szendi Romulusz a kezdetektől ragaszkodik. Legutóbbi, szeptember 4-i Facebook-posztjában a miniszter azt írta: „Bizonyos újságírók, illetve magukat mértéktartónak tartó média lapok, azok újból elővették a régi NER stílust. Kedves újságírók, vagy a magukat oknyomozónak nevező újságírók! (…) Most szólok, nem tudnak befolyásolni, (…) a kijelölt katonai nemzetbiztonsági szolgálat főigazgató marad a helyén, és természetesen végig fogjuk csinálni, amit elterveztünk. Megtisztítjuk a titkosszolgálatot.” A miniszter azt is nyilatkozta a jelölt bizottsági meghallgatása után a HVG-nek, hogy „A titkosszolgálat az nem olyan, amiről interjút adunk”.
A miniszter szerint „nincs szivárgás”. Ezzel nyilván arra utalt, hogy sajtóinformációk szerint a KNBSZ mintegy húsz forrás után nyomoz, akik információt adhattak a sajtónak a Szuvák-ügyről. Panyi Szabolcs szerint a katonai titkosszolgálat a HVG forrásai után nyomoz.
Bizonytalanságok a kinevezés körül
Bár a két parlamenti bizottság ellenszavazat nélkül támogatta Szuvák kinevezését, állítólag a tiszás képviselőket is erősen megosztotta személye. A zárt ülés miatt nem tudhatta meg a közvélemény, hányan tartózkodtak és mekkora volt az igen szavazatok aránya. A bizottsági ülésen történteket harminc évre titkosították.
Ruszin-Szendit most szabadjára engedték abban a tekintetben is, hogy megválaszolatlanul hagytak számos kényes kérdést egy fontos pozícióra jelölt személy esetében, és a jelöltet „izomból átnyomták” a KNBSZ főigazgatói posztjára – vélhetően demoralizálva ezzel a KNBSZ állományának jelentős részét is.
