Trump élesen bírálta a Legfelsőbb Bíróságot a levélszavazási döntés miatt
Donald Trump nyilvános indulatának adott hangot a washingtoni Legfelsőbb Bíróság döntése után, amely elutasította a levélszavazási eljárás szigorítására vonatkozó kérelmét. Az elnök a Truth Social közösségi oldalon támadta az első elnöksége idején jelölt három bírát, mondván: „Ezek nem azok az emberek, akiket a Legfelsőbb Bíróságba kerülésért interjúztattam, már csak árnyékai önmaguknak.” Hozzátette, hogy szerinte a bírák a „tébolyult liberális érdekek” hatása alá kerültek.
A testület a héten elutasította a gyorsított eljárásban tárgyalt fellebbezést, amellyel az elnök a levélszavazási szabályok módosításainak jóváhagyását kérte. A döntés azt jelenti, hogy a Republikánus Párt jelöltjei nem számolhatnak a várt előnyökkel a novemberi félidős választásokon.
Az elnöki rendelet három fő intézkedést tartalmazott volna. Egyrészt szigorította volna a posta számára a levélszavazatok kézbesítését egyes szavazók esetében: ha az érintettek nem feleltek volna meg a Belbiztonsági Minisztérium ellenőrzésének, szavazatukat tilos lett volna továbbítani a választási központba. Másrészt előírták volna új, egyedi vonalkódot tartalmazó borítékok használatát, ellenkező esetben a levélszavazat érvénytelen lett volna. Végül a szavazást lebonyolító állami szerveknek egy szövetségi oldalra kellett volna feltölteniük a szavazásra jogosultak névlistáját további ellenőrzésre.
A bíróság elutasító döntésével mindezen változtatások meghiúsultak, legalábbis az idei félidős kongresszusi választások idejére biztosan.
Trump a 2020-as választási veresége óta hamisan állítja, hogy a levélszavazás a választási csalás melegágya, jóllehet a levélszavazás megbízhatóan működik. Az elnök a mostani döntés kapcsán internetes bejegyzésében a bíróság más, szerinte hibás ítéleteit is felemlegette. Állítása szerint a testület „megdöbbentően rossz ítéletei dollárbilliókba kerülnek az Egyesült Államoknak és olyan mértékűek, amelyekből nem lesz egyszerű magához térnie vagy felgyógyulnia” az országnak.
A Legfelsőbb Bíróság már két másik súlyú kérdésben is alkotmányellenesnek mondta ki Trump elnöki rendeletét. Az egyik esetben az alkotmányban foglalt, születési alapon járó állampolgárság intézményét szerette volna korlátozni, különös tekintettel az illegális bevándorlók amerikai földön született gyermekeire. A másik visszadobott intézkedés a „Felszabadulás Napjaként” emlegetett áprilisi büntetővámokat tartalmazó csomag volt, amely szintén nem állta ki az alkotmányosság próbáját a bíróság szerint.
Trump első elnöksége idején Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh és Amy Coney Barrett bírákat azzal a világos szándékkal jelölte a kilenctagú testületbe, hogy stabil konzervatív többséget érjen el a későbbi ügyekben. A bírák azonban nem az elnök személye, hanem az amerikai alkotmány felé tartoznak lojalitással. Az amerikai történelem során nem először fordul elő, hogy a testület tagjai nem az őket jelölő elnök szájíze szerint döntenek.
