A Mol–NIS-tárgyalások válságba kerültek, újabb amerikai haladék Szerbiának
Újabb egy hónap haladékot adott az Egyesült Államok a szerb olajipari vállalat működésére, miközben Belgrádból olyan értesülések érkeztek, hogy a magyar vevőjelölt és az orosz tulajdonos között gyakorlatilag megrekedtek az egyeztetések.
Kudarcba fulladhattak a Mol és a Gazprom-csoport hónapok óta tartó tárgyalásai a szerb Naftna Industrija Srbije többségi tulajdonrészének eladásáról. A szerb kormányhoz közel álló, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva az az értesülés terjedt el, hogy az orosz fél valójában nem akarja eladni részesedését, a tárgyalások pedig gyakorlatilag összeomlottak. A hallgatással az orosz vezetés időt nyerhet abban a reményben, hogy az amerikai szankciós nyomás később enyhül. A Mol eddig nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, hivatalosan továbbra is olyan amerikai engedéllyel rendelkezik, amely lehetővé teszi az egyeztetések folytatását.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának külföldi vagyonellenőrzési hivatala szeptember 30-án október 30-ig meghosszabbította a NIS működési engedélyét. Ezzel a pancsovai finomító tovább üzemelhet, a társaság importálhat kőolajat, és folytathatja a szerb piac ellátását. A szerb energiaügyi miniszter a döntést úgy értelmezte, hogy további idő nyílt a tulajdonosi rendezésre.
A helyzet azért különösen érzékeny, mert a NIS Szerbia egyetlen kőolajfinomítóját működteti, az üzemanyag-ellátás meghatározó szereplője. A Gazprom Neft és a Gazprom együtt mintegy 56 százalékos részesedést birtokol, a szerb állam tulajdona csaknem 30 százalék. Az amerikai szankciók célja kezdettől az volt, hogy az orosz irányítás megszűnjön, miközben Washington igyekezett elkerülni, hogy a korlátozások azonnali ellátási válságot idézzenek elő Szerbiában.
A Mol januárban szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom-csoport 56,15 százalékos csomagjának megvásárlásáról. Tavasszal és nyár elején a magyar társaság több közleményben is arról számolt be, hogy az egyeztetések a végső szakaszba jutottak, júniusban pedig a szerb kormánnyal részvényesi megállapodást is kötött a NIS jövőbeli irányításáról. Ez rögzítette, hogyan működne a vállalat, ha a Mol valóban többségi tulajdonossá válna, és azt is, hogy Belgrád további öt százalékot vásárolna a társaságból.
A mostani szerb értesülés élesen ellentmond annak a képnek, amelyet az elmúlt hónapok hivatalos nyilatkozatai sugalltak. Májusban még arról szóltak a hírek, hogy már csak a tranzakciós dokumentumok véglegesítése van hátra, az amerikai hatóság pedig egymás után hosszabbította meg a tárgyalási határidőket. Augusztus végén a Mol újabb amerikai engedélyt kapott az egyeztetések folytatására. A szeptember végi hosszabbítás formailag ezt a folyamatot viszi tovább, de nem bizonyítja, hogy a felek érdemben közelebb kerültek volna a megállapodáshoz.
A belgrádi vezetés számára a kudarc beismerése politikailag és gazdaságilag is kellemetlen lenne, mivel hónapok óta arra építette kommunikációját, hogy a magyar vevő megjelenésével elkerülhető a NIS működésének megbénítása és az amerikai szankciók hatályba lépése. Az értesülés szerint az amerikai fél eddig azért adott újabb és újabb haladékokat, mert a korlátozások közvetlenül sokkal nagyobb kárt okoznának Szerbiának, mint az orosz tulajdonosoknak.
A szerb energiaellátás helyzete amúgy is feszült. A kormány szeptember végén ötezer tonna dízelt szabadított fel az állami tartalékokból, miközben a magas világpiaci árak és a Duna alacsony vízállása nehezítik az importot. A pancsovai finomító leállása korábban már megmutatta, milyen gyorsan nőhet az ellátási kockázat, ha a NIS működése akadályba ütközik.
Ha a Mol és az orosz fél között valóban megszakadnak a tárgyalások, ismét előtérbe kerülhet a szerb állami beavatkozás. Az értesülés szerint a kormány végső esetben átvehetné a NIS irányítását, és kifizethetné az orosz tulajdonosok részesedését, még akkor is, ha az ellenértékhez a szankciók miatt nem férnének hozzá azonnal. Belgrád korábban ezt csak végső megoldásként emlegette, mert egy ilyen lépés súlyosan megterhelné az orosz–szerb kapcsolatokat. A szerb államnak elvileg elővásárlási joga is van a 2008-ban kötött privatizációs megállapodás alapján, ám ezt eddig nem érvényesítette.
Magyar szempontból a NIS megszerzése a Mol délkelet-európai pozícióinak egyik legnagyobb bővítését jelentené. A tranzakcióval a társaság ellenőrzése alá kerülne Szerbia egyetlen finomítója, és tovább erősödne a régiós finomítói és kiskereskedelmi hálózata. Ha viszont az értesülés helytálló, a hónapok óta készített ügylet újra teljesen nyitottá válhat. A következő határnap október 30.: addig a NIS működhet a jelenlegi feltételekkel, és addig derülhet ki az is, hogy az amerikai engedély még egy utolsó tárgyalási kört jelent-e, vagy csupán időt ad Belgrádnak egy másik megoldás előkészítésére.
