Equilor: 2033-ban vezetheti be Magyarország az eurót
A magyar gazdaság 2033-ban vezetheti be az eurót – derült ki egy szerdai sajtótájékoztatón. A prognózis azért is figyelemre méltó, mert a közös európai fizetőeszköz magyarországi bevezetésére jelenleg nincs hivatalos céldátum.
A számítások szerint a magyar gazdaság a következő években fokozatosan közelíthet az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítéséhez. A folyamat kulcsa a költségvetési egyensúly helyreállítása lehet. Az euróövezeti csatlakozás egyik maastrichti feltétele szerint az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, miközben az államadósságnak a GDP 60 százaléka alatt kell lennie, vagy megfelelő ütemben közelítenie kell ehhez a szinthez.
A magyar gazdaság jelenleg ezektől a fiskális feltételektől van a legtávolabb. Ezért az euróhoz vezető út egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a következő kormányzati ciklusokban sikerül-e tartósan leszorítani a költségvetési hiányt és csökkenő pályára állítani az államadósságot.
Az elemzők azzal számolnak, hogy 2027-től indulhat meg az érdemi fiskális konszolidáció, és ezt követően fokozatosan javulhatnak azok a mutatók, amelyek szükségesek az euróövezeti tagsághoz. Mindez azonban többéves folyamat, ráadásul nem elegendő egy-egy feltételt átmenetileg teljesíteni: a csatlakozáshoz fenntartható konvergenciára van szükség.
Kedvezőbb kép az infláció területén
Az infláció területén kedvezőbb lehet a kép. A várakozások szerint az infláció a következő években tovább mérséklődhet. Ez nemcsak az árstabilitási kritérium teljesítéséhez szükséges, hanem ahhoz is, hogy a Magyar Nemzeti Bank tartósan alacsonyabb kamatkörnyezetet alakíthasson ki.
A kamatok csökkenése ugyanakkor csak akkor folytatódhat, ha azt az infláció és a forint árfolyamának alakulása is lehetővé teszi. Az euró bevezetésének ugyanis az árstabilitás és a költségvetési követelmények mellett feltétele a hosszú távú kamatok megfelelő szintje, valamint az árfolyam stabilitása is.
Az előrejelzésben a forint lassú, trendszerű gyengülésével számolnak. Az elemzők szerint ugyanakkor az árfolyam alakulását a hazai gazdaságpolitika mellett jelentősen befolyásolja a nemzetközi befektetői környezet, a jegybanki kamatpolitika és Magyarország kockázati megítélése is.
A gazdasági növekedésben a korábbi gyenge teljesítmény után javulásra számítanak. A beruházások és a fogyasztás élénkülése segítheti a növekedést, miközben a külső környezet továbbra is jelentős bizonytalansági tényező marad. A magyar növekedési kilátásokat különösen erősen befolyásolja a német gazdaság teljesítménye, illetve az exportorientált magyar ipar helyzete.
Politikai döntés és ERM II is szükséges
Az euró bevezetése ugyanakkor nem következik automatikusan abból, ha Magyarország teljesíti a számszerű maastrichti kritériumokat. A csatlakozást politikai döntésnek is meg kell előznie, majd Magyarországnak legalább két évet kell eltöltenie az úgynevezett ERM II árfolyam-mechanizmusban. Ebben az időszakban a forint árfolyamának az előre meghatározott sávon belül kell maradnia, komolyabb árfolyamfeszültség és leértékelés nélkül.
A vázolt menetrend alapján ezért még egy kedvező gazdasági pálya esetén is több év telhet el a maastrichti feltételek teljesítése és a közös valuta tényleges bevezetése között. Mindezek alapján jutottak arra az elemzők, hogy Magyarország számára 2033 lehet az euró bevezetésének reális időpontja.
A társaság elemzői egy újságírói kérdésre válaszolva úgy látják, ha az európai autóipar és vele az európai gazdaság tartósan és súlyos növekedési problémákkal küzdene, az vélhetően közvetve hatással lenne a jelzett csatlakozási időszakra, s akkor ez kitolódhat. Ugyanakkor jelenleg a magyar gazdaság kilátásait kedvezőnek tartják, és a 2033-as időpont is megalapozottnak látszik.