Gyengül az oltási védőháló Európában, több országban megfordult a korábbi trend
Négy évtized adatait elemezve uniós szinten jelentős visszaesést találtak több gyermekkori vakcina lefedettségében. A Lancet Regional Health – Europe friss tanulmánya szerint a legtöbb országban továbbra is magas az átoltottság, de a romló irány már közegészségügyi kockázatot jelez.
Az Európai Unióban a gyermekkori védőoltások lefedettsége hosszú távon történelmi sikertörténet, az elmúlt években azonban több országban megtört a javuló tendencia. A szeptemberben közzétett tanulmány a WHO és az UNICEF 1980 és 2024 közötti adatait elemezte mind a 27 uniós tagállamban. A kutatók hét, csecsemőkorban alkalmazott oltás lefedettségét vizsgálták, és azt találták, hogy a legutóbbi időszakban 119 ország-vakcina idősor romló, 64 pedig javuló irányt mutatott. Tizenhat tagállamban legalább négy oltásnál csökkent a lefedettség.
A hosszabb, több mint négy évtizedes idősor ugyanakkor összességében javulást mutat: a 183 ország–vakcina sorból 128-nál pozitív volt a hosszú távú átlagos változás. A figyelmeztető jel nem a történelmi eredmények eltűnése, hanem a legutóbbi évek irányváltása.
A legtöbb országban a lefedettség továbbra is magas: 2024-ben 71 ország–vakcina kombinációban legalább 95 százalékos, további 62-ben 90–94 százalékos volt. Luxemburg és Portugália mind a hét vizsgált antigénnél elérte a 95 százalékot, Romániában viszont valamennyi mutató 80 százalék alatt maradt. A kutatók szerint a pillanatnyi arányok mellett a változás irányát is figyelni kell: egy 96 százalékról 94-re csökkenő lefedettség első látásra kedvezőnek tűnhet, de egy rendkívül fertőző betegség esetében már ez is sok ezer újonnan fogékony gyereket jelenthet.
A legnagyobb visszaesést a Haemophilus influenzae b és a gyermekbénulás elleni háromadagos oltásoknál mérték: húsz-húsz országban alakult ki csökkenő trend. A hepatitis B elleni vakcinánál 18, a diftéria-tetanusz-szamárköhögés kombinációnál 17 tagállamban romlottak a mutatók. A kedvezőtlen szakaszok többsége 2019 és 2022 között kezdődött, egybeesve a koronavírus-járvány okozta ellátási zavarokkal.
A járvány idején sok helyen elmaradtak rutinvizsgálatok és oltási időpontok, de a helyzet az egészségügyi szolgáltatások helyreállása után sem mindenütt rendeződött. A tanulmány a vakcinákkal szembeni bizalmatlanságot és a félretájékoztatást is a kockázati tényezők közé sorolja, miközben országonként eltérő lehet az ellátáshoz való hozzáférés, a nyilvántartások minősége és az oltási programok szervezése. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a kisebb, tartós csökkenés is korai figyelmeztető jel lehet, és óvatosságra intenek az országok egyszerű rangsorolásával kapcsolatban.
Magyarország a kedvezőbb csoportba tartozik: a vizsgált vakcinák több mint felénél stabil vagy javuló tendencia látszott, hasonlóan Dániához, Franciaországhoz, Olaszországhoz és Portugáliához. Ez azonban nem teszi érdektelenné az európai folyamatot, mert a fertőző betegségek nem állnak meg az országhatároknál. A magas magyar átoltottság ezért akkor nyújt tartós védelmet, ha a kontinens más részein sem alakulnak ki nagy oltatlan közösségek.
A kanyaró különösen érzékeny jelzője a védettség gyengülésének, mert rendkívül fertőző, és a terjedés megakadályozásához nagyjából 95 százalékos, kétadagos lefedettség szükséges. Az ECDC legfrissebb összesítése szerint 2025. augusztus 1. és 2026. július 31. között 2339 kanyarós esetet jelentettek az EU/EGT országaiból. Az ismert oltási státuszú betegek 73 százaléka oltatlan volt. A legtöbb esetet Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Spanyolországban és Franciaországban regisztrálták.
A 2026-os adatok alapján a nagy európai járványhullám mérséklődött, de a gócok nem tűntek el. Júliusban Bulgária jelentette a legtöbb új esetet, és az ECDC szerint az előző tizenkét hónapban az ötévesnél fiatalabb gyerekek tették ki a fertőzöttek közel háromtizedét. Különösen veszélyeztetettek azok a csecsemők, akik még túl fiatalok az oltáshoz, valamint azok, akik egészségi okból nem kaphatnak vakcinát. Őket csak a környezetük magas védettsége képes közvetetten megóvni.
A tanulmány szerzői uniós és nemzeti szinten is célzott beavatkozást sürgetnek: pontosabb oltási nyilvántartásokat, könnyebben hozzáférhető alapellátást és a lemaradó csoportok jobb elérését. Ugyanilyen fontosnak tartják a hiteles kommunikációt, mert a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanságot gyakran nem az oltások tényleges elérhetetlensége, hanem a bizalom csökkenése táplálja. Az európai védőháló tehát még erős, de a mostani adatok szerint már nem magától értetődő, hogy az is marad. A WHO és az UNICEF 2026 elején arra figyelmeztetett, hogy bár Európában és Közép-Ázsiában 2025-ben jelentősen csökkent a kanyarós esetek száma az előző évhez képest, a járványok kockázata továbbra is fennáll az aluloltott közösségekben.
