A technológia segíthet, de az egészségünk megőrzése a mi felelősségünk marad
Ma már nem elégszünk meg azzal a célkitűzéssel, hogy 100 évig akarunk élni, egyre fontosabbá válik az is, hogy eközben az életminőségünk is minél tovább megfelelő maradjon. A longevity és a technológia kapcsolatáról rendezett konferencián egyaránt szó esett innovációkról és az emberi kapcsolatok fontosságáról.
Nem véletlenül választották szeptember 23-át az Innovátorok napjának dátumául, ugyanis a két szervező cég névadói, Robert Bosch és Richter Gedeon egyaránt ezen a napon született, igaz, 11 év különbséggel, előbbi 1861-ben, utóbbi pedig 1872-ben. A Bosch és a Richter ezért 2023 óta minden évben ezen a napon tiszteleg a munkásságuk, a világot megváltoztató innovatív szemléletük előtt. Az idei konferencia hívószavául a longevityt választották, ami jóval többet jelent a hosszú életnél, benne foglaltatik az a vágy is, hogy nemcsak tovább, hanem lehetőség szerint minél jobb fizikai, szellemi és mentális állapotban szeretnénk élni.
A két szervező vállalat közös közvélemény-kutatásának eredményeit Al Ghaoui Hesna újságíró, médiapszichológus, Farkas Bence, a Robert Bosch Power Tool Kft. HR-vezetője és Pomezanski Krisztina, a Richter Gedeon Nyrt. Head of Business & Support HRBP-vezetője vitatta meg. A kutatás szerint a magyarok számára a minőségi élet kulcsa elsősorban az egészség és az anyagi biztonság (53-53 százalék szerint), ezt követik a szeretetteljes kapcsolatok (43 százalék) és a lelki nyugalom, kiegyensúlyozottság (34 százalék).
A jobb életminőség érdekében a megkérdezettek 39 százaléka időt szán önmagára, illetve igyekszik eleget aludni, 38 százalékuk szed vitaminokat, étrend-kiegészítőket, és 28 százalék említette a közösségi kapcsolatok ápolását, valamint a fizikai aktivitás azon változatát, hogy biciklivel vagy gyalog jár munkába. Arra a kérdésre, hogy az MI mely területeken javíthatja leginkább az életminőségünket, szorosan egymás után végeztek a válaszok: az ipar (55 százalék), a gyógyszergyártás (54 százalék) és a közlekedés (53 százalék) mellett sokan az oktatást (46 százalék) is megjelölték.
Al Ghaoui Hesna elmondta: már évek óta komoly kutatások folynak arról, hogy az emberek közötti mikrokapcsolódások is képesek fiziológiai változásokat létrehozni a szervezetünkben, amelyek befolyásolják a mentális egészséget. Ez különösen nagy hangsúlyt kap olyankor, amikor valamilyen krízishelyzetbe kerülünk. Kifejtette: a megküzdés során pozitív változások is történhetnek, amit a szakirodalom poszttraumás növekedésnek nevezett el. A médiapszichológus úgy találta az ilyen eseteket vizsgálva, hogy a társas támogatás mindig óriási szerepet játszik a megküzdésben. Egy ilyen gyorsan változó világban ezért kiemelten fontos, hogyan kapcsolódunk egymáshoz személyesen, az offline térben.
A HR-vezetők arról beszéltek, hogy egy krízishelyzetben a munkáltató is tud segíteni azzal, ha támogató közeget teremt, ezzel csökkenti a dolgozó stressz-szintjét. Az pedig, hogy hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön, kihat a produktivitásunkra is. Pomezanski Krisztina kifejtette: a mesterséges intelligenciával kapcsolatban inkább bizonytalanságot tapasztal, mint félelmet. Úgy gondolja, az lesz a kérdés, hogyan fogunk együttműködni az MI-vel, hogyan tudja majd átvenni a rutinszerű feladatokat. Farkas Bence szerint érdemes megtalálni az arany középutat: se ne démonizáljuk, se ne istenítsük a mesterséges intelligenciát.
Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója és Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök, longevitykutató a hosszabb élet érdekében végzett kutatásokról beszélgetett. Sokan a technológiai innovációktól várják az életminőség javulását, de a résztvevők egyetértettek abban: megkerülhetetlen az ember felelőssége és cselekvése. Horváth Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a technikai fejlesztéseket szabotálhatjuk azzal, ha egészségtelenül élünk.
Orbán Gábor arról beszélt, hogy a tudomány fejlődése mindig hozzájárult a várható élettartam növekedéséhez, ugyanakkor napjainkban egyre inkább áthelyeződött a hangsúly a longevityre, azaz arra, hogy minél tovább jó minőségben, egészségben éljünk. Thuróczy Bertalan azt fűzte hozzá: az MI demokratizálja a tudást az egészségünkkel kapcsolatban, a technológia segítségével már bizonyos szinten a saját kezünkbe vehetjük az egészségünk irányítását. Ma már néhány tízezer forintért bárki megvásárolhat olyan okoseszközöket, amelyek folyamatosan mérik és analizálják az adatait, és javaslatot is adnak arra, mit kellene változtatni az életmódban. Ezzel már nemcsak a betegségre tudunk válaszokat adni, hanem jóval nagyobb tere nyílhat a megelőzésnek, az egészség megőrzésének, méghozzá személyre szabott szinten.
