Home Szociális Bukarest nem siet a magyar ügynökakták mintáját követni

Bukarest nem siet a magyar ügynökakták mintáját követni

by Tihamer
0 comments
Bukarest nem siet a magyar ügynökakták mintáját követni

Románia késlekedik a Securitate-akták online nyilvánossá tételével

Huszonhat év telt el azóta, hogy Romániában megkezdődött a Securitate ügynökaktáinak megnyitása, ám a szabadon elérhető, online kereshető adatbázis máig nem jött létre. Bár román civil szervezet a magyar példára hivatkozva követeli a digitalizált adatbázis megnyitását, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) óvatoskodik.

A CNSAS november 11-én közzétett jelentése szerint az intézmény 2000-es indulása óta 17 104 ügynök nevét hozta nyilvánosságra az érintettek kérésére, emellett 4920 tiszt és altiszt, valamint 1120 együttműködő nevét is közzétették. A besúgók azonosítása több tízezer akta oldalankénti átvizsgálását igényelte, mivel nincs olyan nyilvántartás, amely összekapcsolná a fedőneveket a valódi személyazonossággal.

A testület az 1999 decemberében elfogadott törvény alapján 2000-ben kezdte meg működését. Az iratok tömeges átadása a jelenlegi titkosszolgálatok és a hadsereg részéről éveket késett, az áttörés 2005–2006-ban következett be, amikor több mint 1,5 millió dosszié került az intézményhez. Ez összefüggött a Băsescu-botránnyal: a 2004-ben hivatalban lévő államfőről kiderült, hogy diákként Petrov fedőnéven jelentett az állambiztonságnak.

A román szabályozás szerint egy ügynök kilétét csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha bizonyítható, hogy az illető információt továbbított az akta nyilvánosságát kérelmezőről, és az adatok egyértelműen hozzá köthetők. A Securitate archívumának átvétele mindmáig tart, a feldolgozott dokumentumokat fokozatosan viszik be a kutatható elektronikus nyilvántartásba.

Romániában 26 éve megnyílt a Securitate irattára, de klasszikus lusztrációs törvény soha nem lépett hatályba. A parlament kétszer is megszavazott ilyen jogszabályt, 2010-ben és 2012-ben, az Alkotmánybíróság azonban mindkettőt alkotmányellenesnek minősítette. Az 1999-es törvény előírja a politikai és közéleti tisztségekre pályázók kötelező átvilágítását, de az ügynökmúlt bizonyítása nem jár automatikus hivatali eltiltással. Speciális és igazságszolgáltatási tisztségek, diplomaták, valamint a szolgálatok és a hadsereg esetében viszont kizáró ok az ügynökmúlt.

Az iratok nem nyilvánosak bárki számára, egy részük ma is titkosított. Hozzáférési jog illeti meg az érintetteket, közeli hozzátartozóikat, valamint az akkreditált kutatókat és hivatalos szerveket; a jog az EU és a NATO tagállamainak állampolgáraira is kiterjed. A Román Hírszerző Szolgálat adatai szerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva még mindig több mint százezer dosszié maradt titkosítva.

A CNSAS közleményének időzítése összefügg azzal, hogy november 4-én Magyarországon több tízezer egykori ügynök nevét és adatait hozták nyilvánosságra online, bárki által kereshető formában. Az 1989. December 21. Egyesület ezután nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőtől a román kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét. Az államfő november 10-én újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy teljes mértékben támogat minden olyan lépést, amely a közelmúlt történelmének megismerését szolgálja.

A romániai tapasztalatok szerint a Securitate nem működött olyan rendszerezettséggel, mint a Stasi: előfordult, hogy egy embert több ügynök egymástól függetlenül szervezett be, ugyanaz a személy több kódnéven szerepel, a romániai magyar neveket pedig rendszerint elírták. A kutatható állomány teljességét az 1968-ban elrendelt nagyarányú iratmegsemmisítés, a rendszerváltás utáni megsemmisítések és a máig zárolt akták is befolyásolják.

A magyar nyitás előtt is sejthető volt, hogy a magyar szolgálat beszervezett a rendszerváltás előtt áttelepült olyan romániai magyarokat, akik korábban a Securitate besúgói vagy tisztjei voltak. Az nem derült ki, voltak-e kettős hálózati emberek a rendszerben, és az sem, kik figyelték meg az 1989 előtt Magyarországra menekült erdélyi magyarokat. Nyitott kérdés az is, kik jelentettek a romániai ellenzékiekkel kapcsolatot tartókról, és kik tájékoztatták a magyar állambiztonságot az 1988-as, falurombolás elleni budapesti tüntetés szervezőiről és résztvevőiről.

You may also like

Leave a Comment