Közösséget építenek, gondolkodni tanítják az embereket a hódmezővásárhelyi szabadegyetemen
Hódmezővásárhelyen az év elején rendhagyó programsorozat indult: a Hódmezővásárhelyi Közéleti Akadémia nem csupán előadások sora, hanem gondolkodó közösséget teremtő műhely, amely a tájékoztatás és a közösségek hiányára igyekszik hiteles, emberi választ adni.
Szellemi szigetet építenének
Az év eleje óta futó akadémia egyre nagyobb sikernek örvend – értékelte a szervező, Molnár Róbert, aki egykor országgyűlési képviselő volt, 22 éven át vezette Kübekháza községet, jelenleg pedig stratégiai tanácsadó Hódmezővásárhelyen. Az első előadást január 22-én Jeszenszky Géza történész, egykori külügyminiszter tartotta, de járt már ott Kéri László politológus a feleségével, Petschig Zita közgazdásszal, valamint Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter is; az idei utolsó előadó Kapu Tibor kutatóűrhajós lesz.
„Én javasoltam az akadémiát, és Márki-Zay Péter polgármester abszolút támogató volt ebben” – emlékezett vissza a kezdetekre Molnár Róbert. A cél az volt, hogy olyan szellemi szigetet hozzanak létre, ahol a társadalmat érintő gazdasági és politikai témákat hiteles szakemberek tolmácsolják. A program az egyetemi szemeszterek ritmusát követi, féléves ciklusokban épül fel, és a rendszeresen részt vevők kitartását év végén oklevéllel ismerik el.
Hiányzó közösségek
Arra a kérdésre, miért van szükség ma egy ilyen szabadegyetemre, Molnár Róbert a mai társadalom egyik fontos hiányára mutatott rá: nincsenek közösségek. Korábban a mikroközösségek teret adtak a valódi beszélgetéseknek, ma viszont a munka után hazatérő ember a televízió elé ül vagy a telefonját nyomkodja, miközben elmaradnak a fontos, közös társalgások. A szabadegyetem nem felülről akarja megmondani a tutit, hisznek az önálló gondolkodásban: a cél, hogy a résztvevők maguk fogalmazzák meg saját értékrendjüket. Az előadások végén zajló kérdezz-felelek blokkok pedig azt szolgálják, hogy az emberek elkezdjenek egymással kommunikálni, beszélgetni, vitatkozni.
Állandó megújulás
A semper reformanda, vagyis az állandó megújulás szemlélete írja le azt az elkötelezettséget, amely az akadémia működését hajtja: meg kell újulnia a politikának, a gondolkodásmódunknak és a mindennapi életvitelünknek. A program fenntarthatósága azt is bizonyítja, hogy a jó ügyekhez nem feltétlenül kell sok pénz: meglévő termek, bekapcsolt fűtés és nyitott ajtók elegendőek ahhoz, hogy a tudás áramlani kezdjen. A visszajelzések önmagukért beszélnek: a levelek és a tízezres nagyságrendű internetes megtekintések azt igazolják, hogy az emberek szomjazzák a hiteles, minőségi információt. Az akadémia addig folytatódik, amíg van igény rá.
Az előadó a rendszer örökségéről
A városháza díszterme szinte megtelt, volt, aki kifejezetten az előadás kedvéért érkezett Budapestről, Nyíradonyból pedig az egyéb ügyben a városban járók éltek a lehetőséggel, és ők is beültek a hallgatóság soraiba. Fülöp Botond ügyvéd, publicista, blogger előadásában a vertikális hatalommegosztás rendszerének átgondolásáról, az állam semlegességének visszaállításáról és a túltolt kultúrharc lezárásáról beszélt, valamint arról, hogy a kilábaláshoz elengedhetetlen a félelemre támaszkodó forgatókönyv helyett egy másik működés.
Az előadó szerint a tennivalók még előttünk állnak, és érdemes abból az alapvető erkölcsi parancsból kiindulni, hogy úgy viselkedjünk mással, ahogy szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek. Az elérendő célok közé sorolta a liberális demokrácia folyamatos építését, korrigálását, illetve annak megakadályozását, hogy a korábbi állapotok megismétlődjenek. Ehhez alapvető változásokra van szükség: a nihilizmus helyett a társadalom nevelésére kell helyezni a hangsúlyt, vissza kell nyúlni Széchenyi programjához, a polgári Magyarország eszményéhez. Kiemelten fontosnak tartja az oktatás átalakítását: a kritikus gondolkodásra nevelés és a vidéki fiatalok helyzetbe hozása nélkül nincs jövő, a beiskolázások során pedig szem előtt kell tartani, hogy a protekcionizmus magában hordozza a korrupció csíráját.
Párbeszéd és tájékozódás
Az elmúlt évtizedek társadalmi-politikai folyamatai mély nyomot hagytak az emberekben és kapcsolataikban, Hódmezővásárhelyen pedig olykor különösen mély szakadékok látszanak a különböző oldalakra szavazó rétegek között. Egy ilyen program legfőbb erénye éppen az lehet, hogy teret ad a tájékozódásnak, a párbeszédnek és a tudás megosztásának. Egy ingyenes, mindenki számára nyitott előadássorozat segíthet abban, hogy a résztvevők a kiragadott híreken túllépve mélyebb összefüggéseket ismerjenek meg, a tapasztalt előadók révén pedig átfogó képet kapjanak a világról. A közösségépítő erő sem elhanyagolható: egy inspiráló előadás és egy érdekes előadó összehozhatja az embereket, akik ezt követően gondolatokat cserélnek, és aktívabb, megfontolt résztvevőivé válhatnak a helyi közéletnek.
