„Furcsa megélni, hogy nem ér bennünket folyamatos támadás”
A pedagógus-szakszervezetek helyzete sokat változott az áprilisi választásokat követő kormányváltás után, de még mindig vannak hiányosságok és megoldatlan problémák – mondták a tanári érdekképviseletek vezetői.
Fél év telt el a Tisza-kormány megalakulása óta, az oktatásügy önálló szakminisztériumot kapott, és az elmúlt 16 évben megszokottnál szélesebb körű szakmai és társadalmi párbeszéd indult az ágazatot érintő kérdésekben. A kormány fontos partnerként tekint a civil-szakmai és érdekvédelmi szervezetekre, és figyelembe veszi véleményüket a jogszabályok előkészítésénél.
Lehetőségek, nyitottság, pozitív légkör
Mindkét szakszervezeti vezető arról számolt be, hogy enyhült a korábbi ellenséges légkör, és javult a kapcsolattartás lehetősége az érdekképviseletek és a kormányzat között.
„A legnagyobb változás talán a hozzáállásban tapasztalható. Az előző kormány képviselőivel folytatott egyeztetéseken gyakran éreztük a cinizmust és azt, hogy valójában nem kíváncsiak a véleményünkre, javaslatainkra. Ezt most nem így érezzük, sokkal nagyobb lett a nyitottság az irányunkban” – fogalmazott Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának elnöke szerint a korábbi, nyíltan ellenséges, sokszor megfélemlítő légkör után ma már szinte furcsa megélni, hogy nem éri folyamatos támadás a szakszervezeteket, nem bélyegzik meg minden megszólalásukért, és az oktatásirányítás részéről is érzékelhető nyitottság az egyeztetésekre.
Pozitív változásként említették, hogy megszűnt a szakszervezetek finanszírozását korlátozó rendszer. Az Orbán-kormány jogszabályi szinten tiltotta meg, hogy a munkáltatók automatikusan levonják és átutalják a tagdíjakat, így a befizetéseket minden tagnak magának kellett intéznie, ami tagdíjkiesésekkel járt. Az érdekvédők szerint a korlátozások célja a szakszervezetek kivéreztetése volt, és bár a rendszer újjáépítése időt és jelentős szervezőmunkát igényel, a taglétszám több helyen növekedésnek indult.
Nagy Erzsébet fontos előrelépésként értékelte azt is, hogy nem élesztették újjá a szakszervezetek melletti párhuzamos struktúrákat, például a közalkalmazotti tanácsot, és megszűnt a Nemzeti Pedagógus Kar kizárólagos szakmai egyeztetési jogosultsága is.
Problémák és megoldásra váró feladatok
A hiányosságokkal kapcsolatban mindkét vezető kiemelte, hogy továbbra sem jött létre az érdekegyeztetés intézményesített formája, amelyben a kormányzat, a munkáltatók és a szakszervezetek közösen tárgyalhatnának a munkavállalók széles körét érintő kérdésekről.
Tóth Tünde szerint az egyeztetések nem nevezhetők valódi érdekegyeztetésnek: ha 10-12 szervezet ül az asztal körül, és az egészre másfél óra jut, az kevés, ráadásul a meghívók rövid határidővel érkeznek. Nagy Erzsébet úgy véli, a szakszervezetek korábbi jogosítványai, köztük bizonyos kérdésekben a vétójoguk sem álltak helyre, és a bérekkel kapcsolatos döntések előtt továbbra sincs egyeztetés.
A PDSZ elnöke szerint a bevonás továbbra is esetleges, amit jól példáz a tankerületi központok igazgatói pályázatainak ügye, ahol kihagyták a szakszervezeteket az egyeztetésből. Problémaként említette azt is, hogy a megkeresésekre, javaslatokra sokszor nem érkezik válasz, különösen a sürgős ügyekben, például az elmaradt jubileumi jutalmak kifizetése vagy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörök bérezésének rendezése kapcsán.
Tóth Tünde arról számolt be, hogy a szakmai tagozatok számos javaslatot dolgoztak ki és küldtek el a minisztériumnak, de visszajelzést nem kaptak, és előfordult, hogy a személyes egyeztetéseken derült ki: nem olvasták el az előre megküldött szakmai anyagot.
Az érdekvédők szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata a valódi, kiszámítható és intézményesített érdekegyeztetés kialakítása, amelyben a munkavállalók képviselői nem csupán véleményt mondhatnak, hanem ténylegesen részt vehetnek a döntések előkészítésében. Emellett meg kell erősíteni a munkahelyi szervezettséget és a munkavállalók érdekvédelmi tudatosságát – tették hozzá.
