Válságtanácskozások a Belügyminisztériumban az ukrán pénzszállítók elleni akció ügyében
Több válságtanácskozást is tartottak a Belügyminisztériumban az ukrán pénzszállítók elleni akcióval kapcsolatban az áprilisi országgyűlési választás után, de még az új kormány felállása előtt. A tanácskozásokon az akcióban érintett szervek képviselői a felmerülő jogi kérdéseket és aggályokat beszélték át.
A megbeszéléseken a titkosszolgálatok illetékesei, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Terrorelhárítási Központ munkatársai is részt vettek. A találkozók egyikén részt vehetett a TEK későbbi parancsnoka, Kovács András is, aki akkor még Hajdu János helyettese volt.
Egy június 22-i keltezésű ügyészségi feljegyzés szerint Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó szakember – Szathmáry Zoltán testvére – azt közölte az ügyészekkel, hogy még a választás előtt vizsgálat zajlott a Belügyminisztériumban, ahol Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkár kíséretében többször megjelent. A feljegyzés szerint ebben a körben Hajdu János, a TEK akkori vezetője kijelentette: „mindenki tudja, hogy annak a személynek a döntése alapján történt meg az elfogás, akit nem lehet belekeverni az ügybe”, ezzel a volt miniszterelnökre utalva.
Az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvéd még a választások előtt feljelentést tett, az ügyészség azonban eleinte nem foglalkozott érdemben az üggyel, a helyzet a választások után változott meg. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség több érintett állami szervet is megkeresett, és az érintett szereplők a NAV válasza után kezdtek intenzív tanácskozásba.
Mivel egy időintervallumban jogtalanul tarthatták fogva az ukránokat a TEK központjában, a tanácskozások célja az volt, hogy az érintett szervek megbeszéljék, miként lehet jogszerűen „lefedni” a fogva tartás idején keletkezett hézagot. Az ügyészségi feljegyzés szerint Szathmáry István arról is beszámolt, hogy ő és Farkas Örs egy táblázatot vittek a belügyminisztériumi vizsgálóbizottság elé arról, mettől meddig és milyen jogcímeken voltak fogvatartásban az elfogott személyek.
Az ukránokkal való bánásmód miatt Hajdu János és a NAV egymásra mutogattak, és ez a nézetkülönbség az egyik belügyminisztériumi válságtanácskozáson is felszínre került. Hajdu a műveletért a titkosszolgálatokat is felelőssé tette.
Hajdu János védője, Hampó Norbert megerősítette, hogy Farkas Örs vezetésével a Belügyminisztérium épületében valóban volt egy ilyen értekezlet, arról azonban nincs tudomásuk, hogy ez egy vizsgálat részeként történt volna, és vizsgálóbizottság felállítására tudomásuk szerint nem került sor. Az ügyvéd hozzátette: a nyomozás feladata az elhangzottak feltárása és bizonyítása, de aggálytalanul kijelenthető, hogy védence nem követett el bűncselekményt.
Farkas Örs nem kívánta kommentálni az értesüléseket, annyit közölt: „nem tartom szerencsésnek, hogy egy ilyen ügyet a nyilvánosság előtt próbálnak rendezni egyes szereplők”.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal korábban nyilvánosan is elismerte, hogy az ukránok elleni akciót a kormányzat rendelte meg, és a rajtaütés időpontja is a kormányzattól származott.
A Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörbe vonta az aranykonvoj-ügy nyomozását. Az ügyvéd szerint a következő érdemi lépés az aranykonvoj-ügyben a volt miniszterelnök meggyanúsítása lenne.
