Az NKA-kérdőíve is azt mutatja, kénytelen sietni a kormány a botrány mielőbbi lezárásával
Bár a kulturális és művészeti támogatási rendszer reformjáról indított párbeszédben a Nemzeti Kulturális Alap valójában mindössze két konkrét megoldást vet fel, az anonim és a pontozásos bírálat éppen azokra a problémákra reagál, amelyek az elmúlt években a legtöbb kritikát kiváltották.
Ugyan a Radnai Márk által, működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztosként vezetett Közhang felülete idén augusztus végén épp a társadalmi egyeztetés végett indult el, többek között a kultúráról, az NKA most külön kérdőívben kéri ki az emberek véleményét arról, hogyan valósuljon meg a kulturális és művészeti támogatási rendszer reformja. Válasz hiányában egyelőre csak feltételezhető, hogy az elmúlt hónapokban gyűrűző NKA-botrányokkal kapcsolatos számtalan kritika állhat az október 30-ig kitölthető kérdőív hátterében.
Az NKA 17 milliárdos botránya az áprilisi választások óta az egyik legszélesebb körben bírált ügy. A Molnár Áron színész, aktivista által áprilisban kirobbantott botrány szerint az NKA állami kifizetőhelyként működött, látványosan olyan előadókat támogatva milliókkal, akik főleg a kampányidőszakban aktívan kiálltak a Fidesz-KDNP mellett.
A nyomozás során eddig 11 személynek rendelték el a letartóztatását, köztük Bús Balázs korábbi NKA-elnöknek, Ughy Attilának, a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának korábbi elnökének, Krucsainé Herter Anikónak, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő korábbi főigazgatójának, Unger Erikának, az NKTK kabinetvezetőjének, valamint Konczos Nórának, Hankó Balázs egykori kabinetfőnökének. Szeptemberben egy konkrét támogatáshoz kapcsolódóan tartóztatták le Fásyné Gurzó Máriát és Szabó Sándort, a Munkácsy Art Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét. A legnagyobb port Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkár és Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter letartóztatása jelentette.
Egy ilyen közhangulatban a kulturális kormányzat valószínűleg nem várhat arra, hogy a Közhangon feltüntetett ezernyi társadalmi kérdés közül mihamarabb összegyűljön annyi, kimondottan az NKA pályázati rendszerének reformjára vonatkozó javaslat, hogy abból már valódi szakmai és társadalmi egyeztetésen alapuló döntés születhessen. Közben továbbra is akadnak újabb áldozatai az intézmény hosszú évekig tartó átláthatatlan pályázati rendszerének: a prae.hu közösségi média bejegyzésben jelentette be, hogy a jövő évben esedékes 20. évfolyama után nem jelenik meg többé az Apokrif Online Irodalmi Folyóirat, az okok között a szerkesztőség az instabil vagy sok esetben zéró állami támogatásból fakadó állandó stresszt, fásultságot jelölte meg.
Az első fordulós anonim bírálat mellett szól az NKA-botrány egyik legvitatottabb kérdése, amely szerint Hankó Balázs barátoknak, ismerősöknek, de legalábbis az Orbán-kormány ideológiájának kedves pályázóknak osztott az állami pénzből. Az egykori miniszter utóbbi állítását nem is vitatja senki: a támogatott szervezetek több mint 80 százaléka vidéki, amelyből 300-350 ötezer fő alatti kistelepülésen működik. Csakhogy igencsak szemet szúrnak az arányok: a Miniszterelnökség által közzétett adatbázisban szembeötlő, hogy a legtöbbet támogatottak között szerepel a fideszes Lezsák Sándor által alapított Népfőiskola Alapítvány, az Ókovács Szilveszter által vezetett Magyar Állami Operaház és a Demeter Szilárd vezetésével működő Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. is.
Az anonim elbírálási rendszer alapján legalább az első fordulóban a döntéshozók elméletben nem lennének tisztában a pályázó személyével, csakis az általa megvalósítani kívánt tevékenységgel. Az NKA által javasolt pontozásos rendszer pedig a bírálók szabad, szubjektív véleményét váltaná fel.
