Home Szociális Így működik a szegregáció egy nyírségi városban

Így működik a szegregáció egy nyírségi városban

by Tihamer
0 comments

A szegregáció mint társadalmi jelenség Ibrányban

Az Ibrányban működő református iskola igazgatója nem titkolta el, hogy hiába próbáltak együttműködni a roma nemzetiségi önkormányzattal, nem tapasztaltak előrelépést a cigány családok bevonásában. Az iskola állítása szerint nyitott a roma közösség felé, ám a valóságban a roma szülők elutasításokat tapasztalnak. Ekként a helyi egyházi intézmények sokkal inkább növelik a romák oktatási szegregációját, mintsem csökkentenék azt. Ezt támasztja alá Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes legfrissebb jelentése is.

A jelentésben figyelemfelkeltő példa, hogy míg a nem roma gyerekek a református iskolába járnak, addig a roma gyerekek a tankerületi fenntartású intézményekbe kényszerülnek. Egy helybéli 2024-ben panaszt tett, mondván, hogy a gyerekek egymástól elzártan tanulnak. A református iskola igazgatója, aki nyitottnak gondolta az egyeztetéseket, a roma önkormányzat elnöke felől olyan információt kapott, hogy a roma szülők nem hajlandóak beíratni gyermekeiket, ami mögött a Jehova Tanúihoz vagy más szabadkeresztény közösségekhez való tartozás állhatott.

Az iskola körüli helyzet nem csupán az intézmények közötti különbségekből fakad, hanem a társadalmi dimenziók is jelentős szerepet játszanak. Ibrány polgármestere rávilágított, hogy a település jólfésült családjainak is alkalmanként a szegregációs igények figyelembevételével történik az iskolaválasztás, amelyet nyíltan hangoztatnak. Előfordult, hogy egy roma család mégis az egyházi intézményt választotta, de aztán pár héten belül vissza kellett írniuk gyermekeiket az állami iskolába.

Az állami iskola hallgatói között a roma gyerekek aránya körülbelül 80 százalékra tehető, míg a református intézményben alig pár százalék. Továbbá a polgármester megjegyezte, hogy a tanulás iránti érdeklődés a roma közösségben csökkent, ami részben a komoly tudományos követelményeket támasztó református iskola iránti vonzalom hiányából eredhet. Emellett a roma fiatalok egy jelentős része nem dolgozik, ami a gyermekek iskolába járására is hatással van: a szülők késve viszik őket az iskolába, és ezt az állami intézmények elnézik.

A helyi roma civil szervezetek aktívan részt vesznek az integráció elősegítésében, különösen a gyerekek iskolába kísérésével, maximálva ezzel a tanulói jelenlétet. Az Autonómia Alapítvány és a Rosa Parks Alapítvány munkatársai megfigyelték, hogy a roma szülők tartanak a kirekesztéstől, és anyagi nehézségeik miatt a református iskola magasabb költségeit sem tudják vállalni. A vallási és közösségi kapcsolatok hiánya is közrejátszik abban, hogy a roma családok kiszorulnak az egyházi iskolákból.

A 2025-ös empirikus kutatás is megerősítette, hogy a roma szülők döntő többsége negativan értékeli a szegregált oktatást, amely rontja gyermekeik jövőbeli kilátásait. A válaszadók 99 százaléka úgy véli, hogy a külön oktatás hátrányos helyzetbe hozza a gyermekeiket. Ennek megoldásaként a polgármester 2021-ben utasította munkatársait, hogy alakítsanak ki helyi roma integrációs stratégiát, azonban eddig pénzbeli támogatást nem kaptak az elképzeléseik megvalósításához.

Történelmi háttér és kulturális különbségek

Ibrány, a több mint 6 ezer lakosú település, 25 kilométerre fekszik Nyíregyházától. A helyi romák létszáma körülbelül 1800 főre tehető, ám a polgármester emlékei szerint régen csak egy-két cigány család élt a városban. Az állam az 1970-es években tömegével telepített be romákat, akik Tiszavasváriból és Nyíregyházáról költöztek ide. A betelepítettek többsége nem talált munkát, és megélhetésük érdekében segélyekre, családtámogatásokra és alkalomszerű mezőgazdasági munkákra voltak kénytelenek támaszkodni.

Ez a körforgás eredményezte a kulturális eltávolodást és a bűncselekmények számának növekedését a településen, amely a romák és nem romák közti távolságot tovább súlyosbította. Az összefonódó elmúlt évtizedek történelmi és társadalmi viszonyai rávilágítanak arra, hogy a roma közösségek nem csupán az iskolákban, hanem a társadalom szövetében is szegregáltak, ez pedig újabb és újabb kihívásokat teremt a jövő számára.

Forrás: nepszava.hu/3301519_szegregacio-romak-magyarorszag-ibrany-reformatus-egyhazi-iskola-tarsadalom-magyarorszag

You may also like

Leave a Comment