A BALOLDAL ÚJ ESÉLYE
Eljutottunk egy fordulóponthoz, ahol a Tisza Párt váratlan győzelme megmutatta, hogy a jövőbeni magyar parlamentben nem csupán baloldali párt, de még egyéni mandátumot nyert baloldali képviselő sem fog ülni. De vajon milyen tanulságot vonhatunk le ebből a történelmi eseményből?
A szakemberek által hangsúlyozott, válságra adott válaszok aktualitása nem csupán elméleti síkon értelmezhető. A mai magyar közélet különleges bonyolultságot hordoz, mivel a maffiarendszer megbuktatásában a baloldal érdekeltsége is meghatározó volt. Ám e folyamat a baloldali pártok részvételének teljes visszavonása mellett zajlott le, hiszen csak így lehetett érvényesíteni a választási szabályokkal ellentétes irányvonalat.
Az egyetlen kivételt a Demokratikus Koalíció jelenti, melynek baloldali identitása nem mentes a kritikától. Dobrev Klára pártjától a választók határozott választ kaptak, mivel a baloldali politikai színtéren fellépő egyes politikai szereplők, tisztában a verseny komolyságával, önkéntesen léptek vissza, hogy támogassák a rendszerváltás ígéretével fellépő, egyre növekvő támogatottságnak örvendő politikai formációt.
Az önmérséklet azonban rendkívüli árat követel. A modern magyar parlamenti történelem bizonyítja, hogy a parlamentből kiszorult pártok jellemzően eltűntek a politikai színpadról, nem találtak vissza a politika formáló intézményeibe. Nem csupán az anyagi forrásaik vesztek el – ami minden párt működésének alapját képezi –, hanem a közéleti nyilvánosság elvesztése, a politikai mozgástér szűkülése, valamint a politizálás lehetősége is megszűnt.
Ez vezet minket a baloldal esélyeinek újragondolásáért folytatott diskurzussal. A kapitalizmus fenntartásában, fejlődésében a baloldali értékeknek és érdekeknek szóló politikai képviselet elengedhetetlen. A mai kapitalizmus, amely elérhető társadalmi és gazdasági rendszert biztosít, nem figyelmen kívül hagyható a baloldali pártok szerepe nélkül. Ez nem a tökéletesség világához vezetett, de alapvetően élhető társadalom jött létre a baloldal hozzájárulásával.
A kormányzó párt, amely a legutóbbi választáson győzelmet aratott, egy új rendszer hirdetésével lépett a színre, ígérve, hogy a magyar társadalom számára élhető struktúrákat alakítanak ki. De ennek a váltásnak nem kizárólag a gazdaság, a tulajdon és az elosztási viszonyok változtatására, hanem a politikai rendszer átalakítására kell irányulnia. A maffiaállam helyett egy parlamentáris jogállam megvalósítása állt a választási program középpontjában, amelyre a választók körében komoly támogatottság volt tapasztalható.
Annak ellenére, hogy a választás győztesei mivel fogják kezelni a munkavállalók érdekeivel szembeforduló szabályozásokat, kérdéses, hogyan fogja a gazdaság világa érvényesíteni a társadalmi szolidaritást. Az esélyegyenlőség szempontjából is aggasztó, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális gondoskodás területein milyen irányban változik majd a helyzet. A szociális igazságosság érvényesítése a korrupció csökkentése, valamint a kisebbségek jogainak védelme terén szintén komoly kihívásokat fog jelenteni.
Ezek mind olyan területek, melyek a baloldali politizálás szempontjából kulcsfontosságúak. Amennyiben a baloldali értékek képviseletére és érvényesítésére nem látszik esély, a baloldali politikai szereplőknek alapvetően új módszereket kell keresniük. A baloldal nem folytathatja a régi módszereket egy új helyzetben, ez szükségszerűen a politikai létezésüket fenyegetné.
Az ilyen kényszerek a baloldali politizálás tartalmi, szervezeti és személyi feltételeinek újragondolását sürgetik az új politikai helyzetéhez. Ezzel párhuzamosan Európa más országaiban is hasonló kihívásokkal néznek szembe a szocialista és szociáldemokrata pártok. Ez azt jelenti, hogy ez a helyzet nem csupán hazai, hanem kontinens szintű probléma, amely megoldásához közös erőfeszítésekre van szükség.
A fiatal generáció, a „digitális bennszülöttek” fognak új válaszokat adni a társadalmi igazságosság és a szolidaritás, valamint az életlehetőségek egyenlősége érdekében. A „digitális bevándorlók” tapasztalataira szintén szükség lesz, hogy az idősebb baloldali politikai generáció felismerje: elérkezett az idejük vége.
A baloldali politizálás eddigi „arcai”, ha valóban kívánják segíteni az új baloldali struktúrák kialakulását, akkor képeseknek kell lenniük egy-egy lépést hátralépniük. E felismerés elmaradása a baloldali pártok, mozgalmak számára végzetes következményekkel fog járni, lehetetlenné téve számukra a szerepvállalást a következő választási rendszerben, amely a többpárti érdekképviselet elősegítésére hivatott.
A baloldali politizálás új gyakorlatainak kialakítása elengedhetetlen, ha a baloldal jövőjét biztosítani szeretnénk. A feladat tehát a fiataloké és az idősebb generációk együttműködéséé, hogy egy új irányvonalat, ahol a baloldali értékek érvényesülhetnek, közösen alakítsák ki. Ez nem csupán vágy, hanem elvárás, amely a jövő politikai táját formálja.
