Anders Franzén és a Vasa titka
Orwell világában Anders Franzén (1918–1993) különleges helyet foglal el. A svéd férfi, bár mérnöki tanulmányait nem fejezte be, életét a tenger mélyén rejtőző hajóroncsok kutatásának szentelte. Motorcsónakjára szállt a stockholmi kikötőben, hogy felfedezze azokat a visszavonult, rég elfeledett hajókat, amelyeket a Balti-tenger mélye megőrzött az évszázadok során. Franzén hite szerint a sós víz képes volt megőrizni a masszív faanyagot, ami vonzó célponttá tette számára a merüléseket.
Képzelete a hajóroncsok körül forgott, és alaposan felkészült a felfedezőutakra. Történelmi források alapján hajók listáját állította össze, valamint a tengerfenékről készült térképeket tanulmányozott, saját célszerszámokat tervezett és készített. Az évek során azonban a kutatások nagyrészt eredménytelenek voltak, és csak hulladékokra bukkant: „rozsdás kályha, női bicikli, karácsonyfa, döglött macska – ezeket jobb hallgatni” – emlékezett vissza Franzén.
A kudarcos kereséseket követően Franzén végül a legendás Vasa hadihajó nyomába eredt. A Vasa 1628 nyarán, a harmincéves háború idején, első útján süllyedt el. Habár kezdetben a Tegelviken déli oldalát kutatta, egy levéltári felfedezés után új helyszínt választott: Beckholmen szigeténél próbálkozott, ahol egy hídépítés miatt részletes térképet készítettek a tengerfenékről. Észrevett egy gyanús kiemelkedést, annak ellenére, hogy a szakértők figyelmeztették, hogy az ottani építkezés törmeléke lehetett.
Franzén elhatározta, hogy nem adja fel, és támogatót keresett, beleértve a városházát és a haditengerészetet, amely egy kisebb hajót bocsátott rendelkezésére. A kutatás során találkozott Per Edvin Fältinggel, akinek tapasztalata segítette őt, így együtt merültek alá a főváros vízének mélyére. 1956. augusztus 25-én sikerült felhozniuk a tenger mélyéről egy darabot megmunkált tölgyfából, majd nem sokkal később egy másik hasonló darabot is találtak. Ekkor a búvárok aláereszkedtek egészen 32 méter mélyre, ahol végre rátaláltak a rég keresett hajóra. Franzén szenvedélye és kitartása végül meghozta gyümölcsét.
A Vasa hajó hihetetlen épségben maradt meg, és a gondos előkészítések után 333 év után partra vontatták 1961-ben. A Vasa, amely 69 méter hosszú és 64 ágyúval felszerelt háromárbócos galleont II. Gusztáv Adolf király rendelt meg, sorsát végül a tervezési hibák pecsételték meg: a hajó túlságosan magas volt, és a megérkezése után fél órával a hullámok felborították. Azonban Franzén nem állt meg a Vasa megtalálásánál, további négy hajó – a Lybska Svan, a Kronan, a Riksäpplet és a Resande Man – felkutatásában is részt vett.
Franzén munkásságát az egyetem, amelyet fiatalon otthagyott, díszdoktorává avatta, szülővárosa pedig parkot nevezett el róla. A Vasa köré felépített múzeum mára nemcsak egyedülálló kulturális élményt kínál, hanem idegenforgalmi szenzációvá is vált. Az egykor csúfos fiaskónak tűnő eseményekből nemzeti büszkeség lett, amellyel a svéd emberek identitásának része vált Franzén és a Vasa története.
