MAJD HA FAGY? A Duna vízszintemelési lehetőségei
Paksnál egy csapat elkötelezett szakember folyamatos munkával és jelentős erőforrásokkal azon fáradozik, hogy a Duna vízállása még a lehető legeltérő vízhozam mellett is elérje a –90 cm-es szintet. Ez a vízszint elengedhetetlen ahhoz, hogy az atomerőmű minden blokkja zavartalanul működhessen.
A vízszint emelésének műszaki megoldásaként a fenékküszöb kerül kiemelésre. Ez a kavicsos meder alján elhelyezett szerkezet rendkívüli erőt képvisel, mivel még a Dunának a legkisebb hozama esetén is képes felemelni a vízszintet, így biztosítva a paksi atomerőmű működését.
Május óta három alkalommal javasoltam a fenékküszöb építését, kezdetben a Homokhátság vízhiánya miatt, amelynek megoldására szintén fenékküszöb építése lenne a megfelelő és költséghatékony lépés. Baja városában például a Sugovica medrének kiürülése során is javasoltam, hogy a meder torkolata alatt egy fenékküszöb emelje meg a Duna vízszintjét 2 méterrel. Az ilyen megoldás minden dunai mellékágra alkalmazható, ezzel konkrét lépéseket lehet tenni a meder védelem érdekében.
A legérdekesebb aspektus, hogy ennek a plántásnak éppen Pakson van jelentősége, ahol a vízszint emelése létfontosságú az erőmű működéséhez. Látva, hogy a miniszterelnök támogatásáról döntött a fenékküszöb ügyében, bizakodva várom a közös munkát, amelynek eredményességében hiszek.
Amikor a Duna befagy
Most pedig érdemes megfontolni, mi történik, ha a Duna befagy. Ilyenkor a vízszint 20-80 centiméterrel emelkedhet, nem a vízhozam növekedése miatt, hanem a mederben kialakuló jégréteg miatt, amely miatt a víz áramlása lelassul. Ez a folyamat új kihívásokat hoz magával, és megoldások keresésére ösztönöz.
Bár augusztusban nem tudunk jeget varázsolni, vizsgálhatjuk, hogy milyen technikai eszközökkel tudnánk redukálni a vízfelszínen a sebességet. A honvédség gyors reagálásának köszönhetően szalaghidat építhetünk, amely azonnal néhány centiméterrel emelheti meg a vízszintet.
A vízfelszíni beavatkozások hatékonyságának növeléséhez figyelembe kell venni, hogy a Duna jeges ár levonulásakor a torlaszok fokozzák a víz áramlásának megfékezését. Pontonhíd építésével hasonló hatást érhetünk el, és az uszadék fák alkalmazásával további akadályokat alkothatunk.
Előzetes tapasztalataink alapján világosan látszik a gyors megoldások potenciálja, hiszen például a magyar katonák a Száva folyón épített hídjukat rendkívül rövid idő alatt készítették el, lehetővé téve a békefenntartók mozgatását.
Így tehát elmondhatjuk, hogy a Duna befagyásának elkerülése nem szükséges elképzelés. Elég az, ha a szalaghidat összeszerelik, és a szükséges követ a megfelelő helyre helyezik, mivel a meder stabilizálása kiemelten fontos a fenékküszöb mögötti területek védelme érdekében.
Bármennyire is összetett a helyzet, hosszú távú megoldásként a fenékküszöb építése és a gyors vízfelszíni beavatkozások ötvözése védelmet nyújthat a paksi atomerőmű és a Duna partján élők biztonságának megőrzéséhez.
