Akadálymentesítés mesterséges intelligenciával – a látássérültek számára ingyenesek lesznek a hangoskönyvek
A könyvfesztiválon debütál az az új hangoskönyvplatform, amely mesterséges intelligencián alapul, és lehetővé teszi az e-könyvek professzionális felolvastatását. Ez a lehetőség a látássérültek számára egészen új távlatokat nyit meg, hogy ők is azonnal hozzáférjenek a legújabb tartalmakhoz, ne kelljen hónapokat, akár éveket várniuk a hangoskönyvek megjelenésére.
Október a látás hónapja, és idén egy forradalmi áttörés történt a kulturális akadálymentesítés terén. A látássérült emberek számára a könyvekhez való hozzáférés évtizedek óta komoly fizikai és technikai akadályokba ütközött. Eleinte csak a Braille-írásos kiadványok álltak rendelkezésükre, de mivel ezek előállítása rendkívül költséges és időigényes, a hazai választék nem volt gazdag, mindössze 1200–1500 mű vált elérhetővé. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) könyvtárában a kötetek több mint fele klasszikus és kortárs szépirodalom, de történelmi regények, sci-fik, drámák, valamint mintegy 300 ifjúsági és gyermekkönyv is elérhető.
Az utóbbi évtizedekben jelentek meg és kezdtek elterjedni a hangoskönyvek, illetve az elektronikus formátumok, a képernyőolvasó szoftverekkel, Braille-kijelzőkkel használható digitális szövegek, amelyek sokkal praktikusabbak, könnyebben használhatók, így egyre több látássérült ember számára vált elérhetővé a legfrissebb szépirodalom.
Az MVGYOSZ mintegy 65 éves múltra visszatekintő hangoskönyvtára jelenleg nagyjából 7000–7200 címet tartalmaz, azonban az újonnan megjelenő könyvek bekerülésére akár egy teljes évet is várni kell. Egy magyar vállalkozás, a VOIZ ezért fejlesztett egy olyan alkalmazást, amely a mesterséges intelligencián alapul, és lényegesen felgyorsítja a folyamatot. „Ez egy olyan alkalmazás, mint a Spotify vagy a Netflix, csak míg azokon zenék, illetve filmek vannak, a VOIZ-on eddig hangoskönyvek voltak elérhetők” – magyarázta Papp Norbert, a VOIZ vezetője.
Kifejtette: mivel a magyar piac nem túl nagy, az előállítás pedig drága, a kiadók csak olyan könyvekből készítettek hangoskönyvet, amiből várhatóan sok elkel. Így jelenleg nagyjából 3000 hangoskönyv érhető el a hazai piacon, de az új fejlesztésüknek köszönhetően ez a szám év végére egy nagyságrenddel megnő: mintegy 30 ezerre. A látássérültek számára ingyenesen hozzáférhető lesz a teljes állomány, ez úgy valósult meg, hogy a VOIZ összekötötte a rendszerét az MVGYOSZ tagnyilvántartó rendszerével, és aki abban benne van, beléphet a rendszerbe, és gyakorlatilag az összes létező magyar hangoskönyvhöz hozzáférhet.
Látássérülteknek segít a technológia
Mint megtudtuk, ez az alkalmazás egy olyan AI-modell, ami felismeri a szöveg tartalmát, és képes azt művészi szinten előadni. A technológia, a TTS (Text-to-Speach, azaz a leírt szöveg beszédhanggá generálása) már régóta létezik, csak eddig egy monoton géphangon működött ez a felolvasás. „A technológia most érkezett el egy olyan szintre, amikor már nincs különbség a valódi emberi beszéd és az AI által generált között – fejtette ki Papp Norbert. – Ráadásul a hangokat a könyvek műfajához igazítjuk: a fantasy történetek mesélős, a tényirodalmi könyvek tárgyilagos, a hírek pedig híradós stílusban szólalnak meg.”
A cégvezető arról is beszélt, hogy bár uniós és hazai jogszabály egyaránt kötelezi az akadálymentesítésre az e-könyv-olvasók fejlesztőit, ezzel korábban sokan nem foglalkoztak. Fontos technológiai és jogi különbség, hogy a VOIZ hangoskönyvek fejlesztése nem hagyományos hangoskönyvként funkcionál, hanem egy beépített akadálymentesítési szolgáltatásként. A mesterséges intelligencia nem váltja ki az emberi narrációt: a platform hagyományos hangoskönyveinek jelentős részét továbbra is színészek olvassák fel. Az AI-alapú felolvasás ott jelent áttörést, ahol nem áll rendelkezésre emberi narráció, így a technológia közvetítő szerepet tölt be a hagyományos könyvek és a hallgatható tartalom között. A fejlesztésben egyébként egy látássérült szoftverfejlesztő, Ócsai Áron is részt vett. „Mivel kilenc éve dolgozunk együtt színészekkel, az egész magyar szinkronszakmával szimbiózisban léteztünk, kidolgoztunk egy olyan konstrukciót, hogy jogdíjat fizetünk a színészeknek a hangjuk felhasználásáért, még úgy is, hogy nem ők olvassák fel az egész könyvet. Ezzel egyrészt őket támogatjuk, másrészt a felhasználói élményt is növeli, ha ismert emberek hangján szólalnak meg a történetek” – fűzte hozzá Papp Norbert.
A VOIZ figyelmet fordít azokra a csoportokra is, akik nem rendelkeznek saját e-mail-címmel, ilyenek például a gyermekotthonokban élő látássérült fiatalok. Ezeket az intézményeket arra kérik, hogy keressék meg őket az együttműködés érdekében.
