A párbeszéd újraindítására szólította fel Phenjant a dél-koreai elnök
A két Korea közötti katonai feszültség csökkentését célzó gyakorlati intézkedések kidolgozását és a párbeszéd újraindítását szorgalmazta csütörtökön, a dél-koreai fegyveres erők napja alkalmából rendezett ünnepségen tartott beszédében I Dzsemjong dél-koreai elnök, megerősítve egyúttal országa önálló védelmi képességeinek fejlesztésére vonatkozó terveit.
I Dzsemjong kijelentette, hogy kormánya következetesen és türelmesen törekszik a két Korea közötti bizalom helyreállítására, és felszólította Phenjant, hogy csatlakozzon a párbeszéd újraindítását célzó erőfeszítésekhez. Hangsúlyozta, hogy a Koreai-félsziget békéjét és jólétét a feleknek saját erőfeszítéseikkel kell megteremteniük, a bizalom helyreállításához pedig a szavakat tetteknek kell követniük.
Az elnök nyilatkozatának előzménye, hogy a dél-koreai hadsereg szerdán Észak-Koreát tette felelőssé a demilitarizált övezetben szeptember 21-én történt aknarobbanásért, amelyben három dél-koreai katona megsebesült. Szöul szerint az incidens súlyosan sérti az 1950-1953-as koreai háborút lezáró fegyverszüneti megállapodást, ezért bocsánatkérést és felelős intézkedéseket követelt Phenjantól. Az ENSZ-parancsnokság szintén a fegyverszünet megsértését állapította meg.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető befolyásos húga, Kim Jodzsong visszautasította a vádakat, és azzal vádolta Szöult, hogy meghamisította a vizsgálat eredményeit. Figyelmeztetett arra is, hogy Észak-Korea azonnali és kíméletlen megtorlást alkalmazhat, ha a dél-koreai katonák éles lőszerrel válaszolnak az északi határerődítési tevékenységre.
Csong Tongjong dél-koreai országegyesítési miniszter szintén a teljes körű vizsgálat és a felelősség megállapításának szükségességét hangsúlyozta, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az intézkedések nem szolgálhatnak a békefolyamat aláásásának ürügyéül. A miniszter az incidens miatt megszakította európai útját, és hazatért.
A dél-koreai elnök a fegyveres erők napján tartott beszédében megerősítette, hogy országa az 2030-as évek közepéig saját fejlesztésű, nukleáris meghajtású tengeralattjárókat kíván hadrendbe állítani.
Szöul emellett továbbra is készül arra, hogy átvegye az Egyesült Államoktól a háborús hadműveletek irányítását, miközben rakétavédelmi képességeit is fejleszti.
A dél-koreai hadseregben bővítenék a mesterséges intelligencia és az ember vezette, illetve pilóta nélküli rendszerek együttműködésén alapuló technológiák alkalmazását, továbbá egységes katonai akadémiát hoznának létre a szárazföldi, a haditengerészeti és a légierő tisztjeinek képzésére.
Az elnök szerint az önálló nemzeti védelem az állami szuverenitás alapvető része, ugyanakkor a Koreai-félsziget biztonságának legbiztosabb garanciája olyan béke megteremtése, amely szükségtelenné teszi a fegyveres konfliktust.
