Lannert Judit bocsánatot kért a meghurcolt pedagógusoktól a Tanítanék Mozgalom rendezvényén
Első alkalommal vett részt kormánypolitikus a Tanítanék Mozgalom „Civil Ellenállás Napja” elnevezésű rendezvényén, amelyet szerda este a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt tartottak. Az eseményen Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is felszólalt.
A miniszter beszédében kijelentette: „A magyar állam nevében szeretnék bocsánatot kérni mindazoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát. Szeretném hangsúlyozni, hogy visszavárjuk őket.” Hozzátette, ennek érdekében új vezetést szeretnének kialakítani a tankerületek rendszerében, és nagyobb autonómiát adni mind az intézményvezetői, mind a pedagógusi szinteken. Az új Nemzeti alaptanterv központi eleme lesz a kritikai és kreatív gondolkodás.
A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt 16 évben a magyar állam egyszerre növelte a pedagógusok terhelését és csökkentette a jogaikat, a sztrájkjog kiüresítésével pedig elvette tőlük a lehetőséget, hogy jogszerűen kifejezzék aggodalmukat a gyermekek jövője iránt. „Magam is döbbenten tapasztalom, mennyire áthatja még ma is a mindennapokat a politikával átitatott NER rendszere. Nem lesz könnyű menet, még mindig sokan félnek. Kérem, hogy ne tegyék” – fogalmazott Lannert Judit.
Tóth Bence biológia-kémia szakos tanár, a Tanítanék Mozgalom munkatársa a rendezvényen arról beszélt, hogy idén április 12-ével lezárult egy korszak, amelyben a felsőoktatási államtitkár újságcikkben becsmérelte a pedagógusokat, rendelettel lehetetlenítették el a sztrájkjukat, és az oktatásért felelős miniszter egy rendőrtábornok volt. „Reméljük, hogy ez a korszak sosem tér vissza” – mondta.
Négy éve, 2022. szeptember 30-án került sor első alkalommal arra, hogy tanárokat rúgtak ki polgári engedetlenség miatt: a Kölcsey öt pedagógusának jogviszonyát szüntette meg azonnali hatállyal a Belső-Pesti Tankerületi Központ, amit más iskolákban további elbocsátások követtek. A Tanítanék Mozgalom azóta minden évben ezen a napon tiszteleg azok előtt, akik vállalták, hogy nem maradnak csendben az igazságtalansággal és az önkénnyel szemben.
A rendezvényen megemlékeztek többek között a Hallgatói Hálózatok fellépéséről, a Színművészeti egyetemfoglalásról, a civil törvény elleni bojkottról, a Sándor Mária „fekete ruhás nővér” által elindított egészségügyi megmozdulásokról, a lakhatási mozgalmak élőláncairól, a gyermekvédelem ügyében indult megmozdulásokról és az LMBTQ mozgalmakról. A szervezők köszönetet mondtak a jogvédőknek – mások mellett a Magyar Helsinki Bizottságnak és az Amnesty International Magyarországnak –, valamint a független sajtónak is.
A Kölcseyből kirúgott tanárok egyike és a Tanítanék Mozgalom társalapítója, Törley Katalin bejelentette: kezdeményezték, hogy az Országgyűlés szeptember 30-át „A Civil Ellenállás és a Kritikus Gondolkodás Napja” néven, törvényben vagy más jogi aktusban rögzített nemzeti emléknappá nyilvánítsa.
