Macbeth, méreg és liliomeső a Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztiválon
A Togetherness című mozgásszínházi produkcióval nyílt meg a Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztivál. Az alkotók az előadás végén félkörben, kéz a kézben álltak a közönséggel együtt a főtéren, ezzel is hangsúlyozva, hogy a művészet sorsközösséget teremt.
A 35. Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztivál idén a Szlovák Művészeti Támogatási Alap megvont támogatása miatt csaknem a felére csökkent költségvetési kerettel gazdálkodott, ami jelentősen megnehezítette a nemzetközi és kísérőprogramok megvalósítását. A város polgármestere, Marek Hattas – aki fiatalon maga is önkénteskedett a fesztiválon – kiemelte, hogy amikor a kultúrát elhallgattatják, különleges jelentősége van egy ilyen programsorozatnak.
A támogatások hiányából fakadó nehézségek és a külföldi nézők számára sokszor nehezebb érthetőség ellenére is érezhető volt, hogy a fesztivál nem akar csendben maradni. Az Ukrajnából érkező Ivan Franco Színház társulatának Macbethje nyitotta meg a nyitrai Andrej Bagar színház előadásainak sorát. A kijevi társulat három hatalmas fémszerkezeten egyensúlyozva, modern, digitalizált elemekként idézte meg az eredeti boszorkánytriót. A hatalom mészárlása, a játszótér temetővé válása és az emberi természet önmarcangolása Shakespeare örök érvényű, ijesztően aktuális kérdésköreit idézte. Az elnyomó fény kirajzolta részletek és az erőteljes énekek összhangja különös erővel bírt.
Idén nemcsak a fesztivál számára volt jelentős a harmincötös szám, hanem Ukrajna is éppen ennyi ideje ünnepli függetlenségét.
A pénzügyi megvonások miatt a fesztivál idén főként szlovák előadásokat vonultatott fel. A feltörekvő hazai produkciók kisebb teremben kaptak helyet, angol felirat nélkül. A program témáiban is visszaköszöntek a szlovák kulturális sajátosságok. A Roar, Scream and Dirt című produkcióban a groteszk népmesék és gyilkosságokkal teli balladák keltek életre a színpadon, zenés-táncos formában. Esküvői fátylának szellemruhájában kísértő alak, hullazsákba bábozódó férfiak és hűtőbe temetett baba is megjelent a történetek demonstrációjaként. A szavak szintjén is durva történetfestést gyakran ambivalensen szép színpadkép kísérte. Sziromként ölelte körbe sárga szoknyája a balladai hősnőt, az erőszak áldozatát, akire aranyesőként hullt liliomok függönye. Bár erős tradicionális gyökerekkel nyúlt vissza a darab a szlovák folklórhoz, háttértudás nélkül is érződött a precíz, átgondolt munka.
A héten premierek is szerepeltek a programban, többek között a Black Hole Of Europe formáció Aria for the poisoner című darabja. A gegszerű, stand up és making of műfajait szatirikus interjúrészletekkel keverő előadás őszinteségétől keserédesen szórakoztató volt. Itt vált igazán kézzelfoghatóvá a kultúrát mérgező pénz és lehetőség hiánya. A performansz több szinten reflektált a financiális elkeseredésre: a „hogyan lehet elérni a pénzügyi függetlenséget” TED Talkot idéző sketch-szerű jelenettől egészen a konkrét említésig, miszerint a kormánytól nem várhatnak pénzt. A Halálgyönyör című könyv írója, Barak Dávid dunaszerdahelyi bűnügyi újságíró is az alkotók és szereplők sorát erősítette. Előadásában a puncstorta és krémes esetét hallhattuk az igazságüggyel kapcsolatban: ha valamit puncstortának nevezel, attól még nem lesz az. A bizalom mint fő kérdés allegorikusan, a közönségben kiosztott kávé hűlésével párhuzamosan jelent meg. Nemcsak az emberi, hanem az igazságügyi, orvosi és hivatali papírok átverésében élünk – mutat rá az őszinteség színháza, a művészek valósága.
