Csehország díszvendégként, hetvenöt szerzővel mutatkozik be a Frankfurti Könyvvásáron
A 78. Frankfurti Könyvvásár a nemzetközi könyvpiac egyik legfontosabb őszi eseménye, amely egyszerre üzleti találkozó, a kiadási és fordítási jogokról szóló tárgyalások fóruma, valamint a kortárs kulturális és közéleti viták színtere. A Majna-parti metropolisba érkező kiadók, szerkesztők, ügynökök és szerzők felmérik az olvasási szokások változásait, és megkötik a következő évek nemzetközi fordítási szerződéseit.
A vásár egyre nagyobb figyelmet fordít a közösségi médiás olvasóközönségekre és a fiatalokat megszólító műfajokra. A TikTok könyves közösségének, a BookToknak, valamint a fiatal felnőtteknek szóló New Adult-regényeknek a sikere megmutatta, milyen jelentős szerepet játszanak az online ajánlások a könyvválasztásban. A romantikus történetek, a képregények és a mangák új olvasókat vonzanak, miközben a rendezvény megőrzi közéleti jellegét.
A beszélgetéseken napirendre kerül a szólásszabadság, az autoriter rendszerek működése és a mesterséges intelligencia szerzői jogi kihívásai is. Október 5-én átadták a Német Könyvdíjat: az év legjobb német nyelvű regényének járó elismerést Shida Bazyar kapta a Die Lücken című könyvéért.
A 2026-os seregszemle középpontjában Csehország áll, amely hivatalos díszvendégként mutatkozik be. A cseh kulturális jelenlét jelmondata – „Csehország – Egy ország a tengerparton” – William Shakespeare Téli rege című darázának földrajzi képtelenségére utal. A Forum épületében kialakított, 2300 négyzetméteres díszvendégpavilonban interaktív állomások között mesterséges intelligenciát használó „költői világítótorony” is szerepel, egy robot pedig képregényrajzolásban működik közre.
A cseh bemutatkozás túlterjed a vásár területén: hetvenöt szerző érkezik Frankfurtba, a felolvasásokhoz és szakmai beszélgetésekhez kiállítások, színházi, zenei és filmes programok kapcsolódnak. A díszvendégséget fordítástámogatási program és a német nyelvterületen rendezett kulturális eseménysorozat készítette elő.
A kortárs cseh irodalom egyik meghatározó vonulata a XX. századi történelmi traumák és a kollektív emlékezet feltárása. Kateřina Tučková a brnói halálmenetet feldolgozó regénye után a Bílá Voda című művében a kommunista rendszer által internált katolikus apácák és a földalatti egyház történetéhez fordult. Alena Mornštajnová Hana című könyve a holokauszt túlélőinek gyötrelmeit, Listopád című alternatív történelmi regénye pedig egy olyan világot ábrázol, amelyben a bársonyos forradalom elbukott.
A cseh irodalom másik meghatározó iránya a társadalomkritika, a feminista nézőpont és az autoriter politikai berendezkedések vizsgálata. Radka Denemarková Hodiny z olova című műve a modern Kína elnyomó rendszerét állítja szembe az európai értékek eróziójával. Petra Hůlová a rendszerváltás utáni kapitalista illúzióvesztést vizsgálja, Bianca Bellová pedig az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett A tó című kötetében a perifériára szorult emberi létezést helyezi tágabb összefüggésekbe.
A kortárs alkotásokban fontos szerepet kap a közép-európai identitás és a határhelyzetek ábrázolása. Jaroslav Rudiš Winterberg utolsó útja című regényében egy idős férfi és gondozója vonatos utazásán keresztül tárul fel az Osztrák–Magyar Monarchia öröksége. Jáchym Topol Citlivý člověk című regénye a közép-európai periféria groteszk világát mutatja be.
A frankfurti seregszemlén bemutatkozó cseh művek olvasatát a jelenlegi európai biztonságpolitikai helyzet is befolyásolhatja. A cseh alkotók számos műve arról beszél, hogy a szabadság, a demokrácia és a függetlenség nem magától értetődő, végleges állapot.
A cseh díszvendégség lehetőségeit a magyar irodalom korábbi frankfurti bemutatkozása is érzékelteti. Magyarország 1999 októberében, az 51. Frankfurti Könyvvásáron szerepelt hivatalos díszvendégként, elsőként a volt keleti blokk rendszerváltó országai közül. A „Határtalanul” gondolatára épülő program új figyelmet irányított a magyar irodalomra, és lehetőséget adott a szerzők, fordítók és kiadók nemzetközi kapcsolatainak megerősítésére.
