Henri B. Kagan és Szoai Kenszo kapja a kémiai Nobel-díjat
Henri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megjelenő nemlineáris hatások és az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért – jelentette be szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A díjat olyan kutatásokért ítélték oda, amelyek az aszimmetrikus szerves szintézis területén születtek. Az indoklás szerint a két tudós munkája nyomán vált ismertté, hogy az aszimmetrikus szintézisekben nemlineáris hatások léphetnek fel, és hogy létezik aszimmetrikus autokatalízis.
Az aszimmetrikus szerves szintézis olyan kémiai eljárások összessége, amelyek során a keletkező vegyületek két tükörképi változata közül az egyik nagyobb arányban jön létre. Ez a jelenség kulcsfontosságú például a gyógyszerkutatásban, mivel egy-egy molekula két tükörképi formája eltérő biológiai hatást fejthet ki.
A nemlineáris hatások vizsgálata arra irányul, hogyan befolyásolja a katalizátorok működését azok mennyisége és összetétele, és miként lehet ezáltal pontosabban szabályozni a kémiai reakciók kimenetelét. Az aszimmetrikus autokatalízis ennek egy különleges esete, amikor egy reakció saját magát gyorsítja, miközben a tükörképi formák közötti arányt is meghatározza.
A mostani bejelentés szerint a két kutató eredményei hozzájárultak annak megértéséhez, hogyan alakulhatnak ki az élő anyagokban is megfigyelhető tükörképi arányok, és miként használhatók ezek a felismerések a vegyipari és gyógyszeripari folyamatokban.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi döntése értelmében a 2026. évi kémiai Nobel-díjat Henri B. Kagan és Szoai Kenszo kapja.
