Újra megnyílik a mariupoli színház, de milyen áron?
Az orosz megszállás alatt álló Mariupolban hamarosan újra megnyitja kapuit a 2022-ben lebombázott színház. A hírek szerint a rendezvény nyitódarabja A skarlátvirág című orosz mesedarab lesz, amely már nemcsak a szórakoztatás színtere, hanem egy traumatizált közösség történetének fájdalmas emlékezete is. Az épület újjáépítése Putyin rezsimjének hatalomgyakorlásának egyik kirakatprojektté vált, mely során a megszállt területek „újjáélesztésének” ígéretével manipulálják a közhangulatot.
Bár a színház vezetése a klasszikus orosz és szovjet darabok visszatéréséről beszél, a valóság ennél jóval sötétebb. Az épület 2022-ben súlyos légicsapás következtében rombolt le, miközben több száz civil keresett menedéket a falai között. Az orosz támadások során az épület körüli területen feltűnő „GYEREKEK” felirat, amely a bent tartózkodó gyerekek életét hivatott védelmezni, hiába próbálta figyelmeztetni a támadókat, a bombát mégis ledobták. Az áldozatok számát legalább egy tucatban állapították meg, bár a valós adatok valószínűleg ennél jóval magasabbak.
Cinizmus és emlékhelyek
Jevgenyij Sosnovszki, a város volt fotográfusa, aki a megszállás után Kijevbe költözött, kijelentette, hogy a színháznak inkább emlékhelynek kellene lennie, tisztelegve azok előtt, akik az orosz megszállás alatt vesztették életüket. Magyarán: a kultúra nem lehet szórakozás, miközben annyi életet követeltek egyetlen légicsapással.
A megszállás következményei
A mariupoli színház újra megnyitásának hátterében érezhető az orosz állam által alkalmazott módszerek, mint a letartóztatások, lakások elvételének gyakorlata és az ukrán civilek elűzése. Az Emirátus, ahol a vezetők vészhelyzet kezeléséről tanúskodnak, az oroszok számára jól jövedelmező projektté vált, miközben a helyi lakosság szenved a háború következményeitől.
Az új vezetés által kinevezett Igor Solonin nyíltan tagadta, hogy légitámadást hajtottak volna végre a színház ellen, ehelyett robbantásokra hivatkozik, amelyeket belül követtek el. A valerijai kormányzati lédigbe leépített ingatlanokhoz való jog megszerzése szigorú követelményekhez kötött, amennyiben a tulajdonosok eltűntek vagy meghaltak a háború miatt. A felhalmozott közigazgatási intézkedések bár sokak számára reményt adnak, a valóságban csak háborús bűncselekmények gyanúját támasztják alá.
Az elrugaszkodott valóság
A mariupoli otthonát megkisérletező Vira Lebedinszka egy sokak által megosztott érzést fogalmazott meg: “A lelke azoknak az embereknek, akik ott meghaltak, nem fogja hagyni, hogy ott igazán jól lehessen játszani.” Ahelyett, hogy boldog felhőtlen szórakozást biztosítanának, a helyszín terhe egyaránt hordozza az áldozatok fájdalmát és a megszállás szörnyű nyomait. Az ukrán színházi élet folytatódik, de már a száműzetésben is újabb fájó emlékeket idéznek fel.
A mariupoli kultúra helyreállítása így nem csupán szórakoztatás kérdése, hanem az élmények feldolgozásának, az emlékek megőrzésének és a háború kegyetlenségének szembesítése is. Az emberek e közegben válnak a politikai játékszerek áldozataivá, miközben a hatalom irányítja az eseményeket, államosítja a magántulajdont, és mértékletesen, de erőszakosan alakít át mindent, ami egykor volt.
Forrás: nepszava.hu/3306220_ukrajna-mariupol-szinhaz-mesedarab-bombazas-2022
