Home Szociális Csend utánunk – Kiállítás ezer életet élő tárgyakról, elveszett életekről és egy mindezt feltáró nyomozásról a Magyar Zsidó Múzeumban és Levéltárban

Csend utánunk – Kiállítás ezer életet élő tárgyakról, elveszett életekről és egy mindezt feltáró nyomozásról a Magyar Zsidó Múzeumban és Levéltárban

by Tihamer
0 comments

Felfedezések a Holokauszt árnyékában: Egy új kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban

2026. március 13-án, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban megnyitotta kapuit a „Csend utánunk – Ezer életet élő tárgyakról, elveszett életekről és egy mindezt felderítő nyomozásról” című kiállítás. A tárlat alapját a kiállított tárgyak, a családi legendák részletei és fényképek adják, amelyek a történelmi események mélyebb megértésére hívják fel a figyelmet.

Szabó Gál András, a holokauszttúlélő nagyszülők unokája, elhatározta, hogy felkutatja azokat a tárgyakat, amelyek a családja hagyatékát képezik, hogy visszaadja jogos tulajdonukat. A kiállításon látható Kőbácsi figurájának élettörténete szimbolizálja azokat a kulturális értékeket, amelyeket a holokauszt idején elvesztettek. Őt a gyerekek gazdagságként emlegették, amely a családjuk számára nem volt elérhető.

Az említett figura mellett a tárlat bemutat egy VI. századi Buddha-fejet, és különböző tárgyakat is, amelyek egy másik család, a Lédermannék tulajdonát képezték. Ők a holokauszt idején kényszerültek arra, hogy mindenüket hátrahagyva meneküljenek el Magyarországról. Az 1950-es években a Szabó Gál András nagyszülei költöztek az említett lakásba, így a hátrahagyott festmények, bútorok és egyéb használati tárgyak új történetekkel gazdagodtak a családi emlékezet révén.

Szabó Gál András érdekes emlékeket idéz fel gyerekkorából: az ikonikus fotelek királyi trónokként, míg a faragott székek ijesztő elemekként éltek benne. Emlékei szerint gyerekként rettegve nézte ezeket a bútordarabokat, amelyek később kényelmetlenekké váltak számára. Mint a kiállítás során kiderült, édesapja halála után a gyermekkorának alakító tárgyai valójában a pesti zsidó textilkereskedő család, a Lédermannék birtokában voltak.

Toronyi Zsuzsanna, a múzeum főigazgatója a kiállításmegnyitón arról beszélt, hogy a 80 évvel ezelőtt történtek szereplőit felkutatni komoly erőfeszítést igényel, és sok esetben a holokauszt árnyékában már kérdéses, hogy találhatóak-e még élők, akiket kereshetnek. A projekt népszerűsége és fontossága megmutatkozik abban is, hogy a megnyitón több mint 16 Lédermann családtag is részt vett.

A következő lépés a tárgyak sorsa szempontjából egyelőre bizonytalan, de Toronyi Zsuzsanna elmondta, hogy a kiállított műtárgyakat őrzik nyárig, majd közösen döntenek Szabó Gál Andrással arról, hova kerülnek végül. A budapesti Bálint Házban március 17-én este 7 órakor Szabó Gál András részletesen mesél a dokumentumfilm forgatása alatt szerzett tapasztalatairól, nehézségeiről és a tengerentúli nyomokról, amelyekre rátalált, valamint az erkölcsi dilemmáiról, amelyekkel szembesült az útja során.

You may also like

Leave a Comment