Egy kamasz 1 évet, egy kisbaba 105 napot vár gondozási helyre – elkészült a gyermekvédelmi diagnózis
Mintegy 130 ezer veszélyeztetett gyermek, 3500 kis- és fiatalkorú, akinek jelenleg nincs megfelelő gondozási helye, évente átlagosan 17 ezer szökés, 11 éves szerfüggők, növekvő öngyilkosság, éhezés, életveszélyes gyermekvédelmi épületek. Minden ötödik gyermek szegénységben él – ez a gyermekvédelmi rendszer aktuális helyzetének diagnózisa, amelyet a Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárság tárt fel.
A dokumentumot közel száz órányi személyes beszélgetés, több száz oldalnyi beszámoló és javaslatterv, félezer szakemberrel való találkozás, valamint 12 megye és 18 intézmény bejárása, több mint 3 ezer megtett kilométer után állították össze. A cél a valóság tényszerű megmutatása és a fájdalompontok, valamint a jó gyakorlatok beazonosítása. A készítők szerint a magyar gyermekvédelmi rendszer 2026-ra a strukturális összeomlás határára sodródott.
Magyarországon több mint 1,6 millió gyermek él, közülük 130 ezret tartanak nyilván veszélyeztetettként, ami a gyermekek közel 8 százaléka. A helyzet Észak-Magyarországon a legkritikusabb, míg Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon regisztrálják a legkevesebb érintettet. A veszélyeztetettség oka lehet bántalmazás, elhanyagolás, gyermeknevelési problémák, a gyermek önmagára és másokra veszélyes magatartása, valamint a szegénység.
2021 óta évente 3600–4500 között változott az egy év folyamán szakellátásba kerülő gyermekek száma, 2025-ben 3629 volt. Bár az adatok csökkenést mutatnak, a valóságban az elhelyezés szükségességét sokkal több esetben állapították meg, de férőhely hiányában nem tudtak bekerülni a szakellátásba. Ezt nevezik a rendszer bedugulásának.
A nevelőszülői hálózatokban lévő férőhelyek száma 2022-ig emelkedett, majd 2023-ról 2024-re drasztikusan csökkent. 2025-re több mint 2000-rel kevesebb nevelőszülői férőhely volt, mint a csúcsot jelentő 2022-es évben. A nevelőszülők átlagéletkora 50,5 évről 51,6 évre emelkedett, a 60 év felettiek száma 1146-ról 1251 főre, a 65 év felettieké 428-ról 520 főre nőtt.
2021 januárja óta az állami fenntartású intézményekben több mint duplájára nőtt a bezárt csoportok száma: míg 2021. január 1-jén 43 bezárt csoportot tartottak nyilván, 2026. július 31-én már 97-et. Ekkor 853 olyan férőhely volt, amely nem tudott gyermekeket fogadni a szakemberhiány miatt. Tavaly egy egyéves gyermeknek átlagosan 105 napot kellett várnia gondozási helyre – döntően kórházakban –, míg egy 14–17 éves gyermeknek 358 napot.
A szakemberek beszámolói szerint az elmúlt öt–tíz évben a gyermekvédelmi rendszerben megjelenő gyermekek jelentős részénél halmozottan hátrányos helyzet újratermelődéséből fakadó egyre komplexebb problémák vezetnek a kiemeléshez. A mélyszegénység, a többgenerációs kirekesztettség, szenvedélybetegségek jelenléte, gondozatlan terhességek, a szülők pszichiátriai problémái mellett egyre súlyosabb fizikai, verbális és szexuális abúzust szenvednek el a gyermekek.
A szerhasználat egyre fiatalabb életkorban jelenik meg: míg korábban a 16–17 évesek körében volt jellemző, ma már általános, hogy 11–12 éves gyermekek szerfüggőséggel kerülnek szakellátásba. Egyes megyékben az önsértés, az öngyilkossági gondolatok és kísérletek emelkedő tendenciáiról számoltak be, és több beszélgetésben megjelent a korai várandósság és a nemi úton terjedő fertőzések problémája is.
Rendszerszintű problémaként említik a súlyos férőhelyhiányt: hetekig, hónapokig, olykor évekig várnak megfelelő gondozási helyre, jelenleg 2700 gyermeknek kell olyan helyen élnie, ami számára nem megfelelő. Vannak gyermekek, akiket akár 500 kilométerre helyeznek el a családjuktól. Nincs krízisintervenció: egy évben átlagosan 17 ezer gyermek szökik meg, és megközelítőleg 800 gyermek van tartós szökésben.
A szakma anyagi és társadalmi megbecsültsége összeomlott, a gyermekotthonokban átlagosan 16 százalékos a munkaerőhiány. Az állami fenntartású intézmények erősen centrálisan működnek, pénzügyi és gazdálkodási autonómia nélkül. Kettős mérce érvényesül az állami és a nem állami fenntartású intézmények között: az egyházi és alapítványi fenntartású intézmények válogathatnak, mely gyermekek ellátását vállalják, míg az állami ellátórendszert befogadási kötelezettség terheli.
Egyes intézmények ingatlanjainak műszaki állapota rossz, életveszélyes és azonnali beavatkozást igényel. Sok helyen olyan rossz állapotban van az elektromos hálózat, hogy klímát sem lehet beszerelni. A jelentés szerint a magyar gyermekvédelmi rendszer a komplex, rendszerszintű problémái miatt bántalmazó módon működik, amelyben jelen van a felnőtt–gyermek és a kortárs bántalmazás is. A terepen dolgozó szakemberek is elszenvednek verbális és fizikai erőszakot a súlyosan traumatizált, agresszív megnyilvánulásokra hajlamos gyermekek részéről.
