Capitalism for Children: Gyermeki nézőpont a kapitalizmusról
Az aktuális színházi bemutatók egyik kiemelkedő eseménye a „Capitalism for Children” címet viselő előadás, amelyet Varsányi Péter és Fodor Orsolya készített a Trafó Kortárs Művészetek Házában. Az alkotók célja a kapitalizmus problémáinak vizsgálata gyermeki perspektívából, azaz hogyan értelmezik a gyerekek a gazdasági rendszert, és mit jelent számukra a „gyerek” fogalma a kapitalizmus kontextusában.
Varsányi Péter hangsúlyozza, hogy az alkotói folyamat során hamar kiderült számukra, hogy ők maguk a „gyerekek”, akik szeretnék megérteni a kapitalizmust. Az alkotás a nem értés felismerésével indult, amelyet a kíváncsiság és a játék vezérelt. Rámutatnak arra, hogy alig létezik olyan terület az életben, amiről a kapitalizmus említése nélkül tudnánk beszélni, ugyanakkor a mindennapi életben a kapitalizmussal kapcsolatos nehézségek azonosítása sokszor elmarad.
A témához kapcsolódóan fontos megemlíteni Nancy Fraser gondolatait, miszerint akik a társadalmi igazságosság érdekében harcolnak, azok valójában ugyanannak a kapitalista rendszernek az ellentmondásai ellen küzdenek. Fraser elmélete szerint a különböző társadalmi csoportok együttműködése nélkül az igazságosságért folytatott harcok gyakran fragmentáltak maradnak, ezért az alkotóknak fontos célt tűztek ki: nem csupán a kapitalizmust gazdasági rendszerként vizsgálni, hanem annak társadalmi igazságtalanságait is felfedni.
A tematika kibővítése és a lecture-formátum szerepe
Fodor Orsolya megjegyzi, hogy kezdetben a témát gazdasági keretek között kezdték el elemezni, azonban a kutatás során született ötleteik szélesebb világrenddé tágultak. Az alkotók érzik a produkció folyamatos növekedését, ami a kapitalizmus jellegéhez hasonlóan egyre több aspektust magába szívott. Az előadást a kapott időkeretek nem tudták megállítani, csupán kicsit megnyugtatták a záróformát, mivel a gondolatok továbbra is fejlődnek.
Az előadás első részében választott lecture-formátumú struktúra lehetőséget ad az együtt gondolkodásra, amely felszabadító élményt nyújt a nézőknek. Varsányi Péter hangsúlyozza, hogy ez a forma fontos eszköz az alkotói ügyek megvitatásához, lehetőséget biztosítva a nézők bevonására a közös idő eltöltéséhez.
Hatások az alkotói folyamat során
Fodor Orsolya a német figuraszínházi közeg hatásait emeli ki, amelyben szabadabb struktúrázás és kreatív megközelítés lehetősége volt tapasztalható. Ezen kívül Mark Fisher „Kapitalista realizmus” című munkája szintén hatással volt a készített előadásra. Varsányi Péter elmondása szerint a The Rehearsal című sorozat inspirálóan hatott, ahol a kutatási kérdések abszurd módszerekkel való vizsgálata új látásmódot adott.
A külföldi rezidenciaprogramok is fontos szerepet játszottak az alkotói munkában, lehetőséget biztosítva a tét nélküli gondolkodásra és kísérletezésre. A két alkotó hangsúlyozza, hogy a szabályok és keretek feszítése lehetőséget teremtett számukra, hogy új utakat fedezzenek fel a színházcsinálásban.
A szakmai fejlődés és a véletlen szerepe
A „Capitalism for Children” előadás nemcsak egy újabb színdarab, hanem egy mérföldkő is a készítők pályafutásában. Varsányi Péter a posztdramatikus színház iránti érdeklődését emeli ki, amely során folyamatosan keresi, hogyan tudja a kutatásalapú megközelítést alkalmazni felnőtt és gyerek előadásokban. Fodor Orsolya pedig a műfaji sokszínűséget és szerepváltásokat emeli ki az intézményi keretek között.
A véletlen és a hit fogalma figyelembe vételével arra a következtetésre jutottak, hogy a kapitalizmus nem feltétlenül mindenható vagy magától értetődő. Az előadás célja, hogy megkérdőjelezze a kapitalizmus hatalmát és megrajzolja a potenciálisan alternatív világokat, amelyeket a nézők is elképzelhetnek maguk számára.
Az előadásra 2026. április 8-án a Trafó Kortárs Művészetek Házában kerül sor, ahol a közönség új megvilágításban ismerheti meg a kapitalizmus kérdéseit, szórakoztató és elgondolkodtató formában.
